Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

a külterjes állattartással összekapcsolt földművelésre legalkalmasabbnak létszott a határban. Oda Is épült az uj község. Jellegzetes települési formája a róla készült legrégibb térképen, a Jósephinische Aufnahme-n jól látható. A térképen világosan felismerhetők a két beltelkes, kertes település (halmazfalu) jellegzetességei. (Sas és Szelevény esetében is.) Gyó'rffy István szerint a kertes település a földművelést megelőző' állattartó életmódnak megfelelő' települési forma. A téli szállásból fejlődött ki, és a nomád állattartás nyomra rá bélyegét. Lényeges vonása,hogy minden gazdának két beltelke van : a község közepe táján a házas lakótelek és a külsó' részeken a kerti övezetben az ólas gazdasági udvar, melyen jószágai lomány, külsó' cselédség, szérű, rakomány található. (Szérűskert.) E szabálytalan alaprajzú települési forma házas telkei eredetileg nem voltak felkeritve, só't udvarai és utcái sem voltak. De tágas ólaskertjeit már trágyakerités övezte, amelyek 294) között széles utak vezettek a határ felé (marhajárás). A kertes település jellemző" még, hogy a központhoz közel esó'bel telkek szűkek, a szélek felé esők pedig tágasak. A házak nem mindig fekszenek utcasorban, gyakran az udavarban vannak. Sok a zsákutca. Az utcák utólag jöttek létre a házak felkerítése révén. A szüréskertek elrendeződése a relepölés központjához és a közlekedés főútvonalaihoz igazodott (a mai Kossuth és Rákóczi utcák), ami 295) megakadályozta a rendszeres telekformák kialakulását. A lélekszám és a földmüvelés jelentőségének növekedésével a kéttelkes településforma átalakult, A központban fekvő'telkeket felkeritették, és az ólaskertek helyén lakóházak épültek. A XIX. század második felében Csépán ez a településmód egészen elhalványodott, de nyomai még ma is felismerhetők. Csépa régi házai az un. alföldi háztípushoz tartoztak. Leggyakrabban előfordult a háromosztatu ház : legelői volt az utcai nagyszoba vagy tisztaszoba, másnéven ház, azután a konyha, előtte a pitvar, melyet itt gádornak, eresztaljának neveztek. A konyha után a kisszoba, szegényebb házaknál a kamra állott. - 117-