Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

a) A szervezési szabályrendelet: A végleges megyei szervezet kialakításának alapvető feltétele volt, hogy a közgyűlés és a belügyminiszter által jóváhagyott szervezési szabályrendelet készüljön. A végleges szabályrendelet elkészítését hosszú levélváltás-sorozat előzte meg a megye és a belügyminiszter között.

13 Az első nagy probléma a járási szolgabírói segédek alkalmazása volt, s ennek kapcsán a járások számának csökkentése. A belügyminiszter egyetértett abban a megyei közgyűléssel, hogy a szogobírák mellé i fő ún. szolgabíró segédet kell alkalmazni a megfelelő ügyintézés érdekében, a fizetésük előteremtésének módjával azonban nem. A közgyűlés a költségmegtakarításokból kívánta fedezni, amely természetesen a miniszternek nem tetszett, inkább a járások számának csökkentését kívánta. A megye közgyűlése 1877. augusztus 6-án részletes felterjesztésben indokolta meg, hogy a megye területe és népessége nem engedi meg a járások csökkentését. A szolgabíráknak - mint írják - rendszeres hivatali működést kell végezniük a törvényhatósági törvény értelmében az adó, a katonaelszállásolás ,a közlekedés, a közoktatás, a közegészségügy, a cselédügy és a közrendészet területén. Gyakran kell utazniok is, ezért szükségük van a szolgabírói segédekre. A közigazgatási költségekben, és főleg a fizetésekben takarékoskodtak, de nem tartják célszerűnek, hogy a szükséget a takarékosság szempontjai határozzák meg. A miniszter végül meghajolt az érvek előtt és augusztus 30-án engedélyezte a szolgabírói segédek alkalmazását, a járások számának csökkentése nélkül. A közigazgatási költségek megszorításának módjára jellemző a szabályrendelet fuvardíj elszámolásával kapcsolatos levélváltás. A megye közgyűlése 18 kr.-t állapított meg kilométerenként, ősszel és tavasszal a rossz utakra hivatkozással a kétszeresét. A belügyminiszter ebben az ügyben kikérte a számvevőség véleményét, amely hivatkozva a megfelelő közlekedési miniszteri rendeletre, 14 kr-ban állapította meg a fuvarköltséget, és utalva a hasonló Heves megyei példára, az őszi és tavaszi dupla átalányt jóváhagyta. A szervezési szabályrendelet feletti vita nem késleltethette a megye területének járási beosztását, amelyet a hivatalos lapban is közzétettek.

14 A megye területén 5 járás alakul: I. Jászsági felső járás. Területe 70886 kat. h., lakosainak száma 25 560, szolgabírája Hajmay József, Jászberényben lakik. Községei: Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Monostor, Jászdózsa, Jákóhalma, Mihálytelek, Jánoshida, Alsószentgyörgy, Alattyán. Puszták: Kerekudvar, Mizse. II. Jászsági alsó járás Területe 123 903 kat. h., lakosainak száma 30 394, szolgabírája még nincs. Községei: Jászladány, Jászkisér, Jászapáti, Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly. Puszták: Fokoru, Kürt, Szögszentiván, Szászberek, Pusztasüly. III. Tiszai felső járás. Területe 129 234 kat. h., lakosainak száma 30 503, szolgabírája Szombathelyi Endre, lakhelye még nincs megállapítva. Községei: Szentimre, Derzs, Tiszaabád, Tiszaszalók, Madaras, Dévaványa, Kenderes Puszták: Bánhalma, Ecseg, Gabonás, Kérsziget, Kakát, Gyolcs, Tomaj, Gacsa. IV. Tiszai közép járás. Területe 115 534 kat. h., lakosainak száma 27193, szolgabírája Bárczay Gyula, Tiszaroffon lakik. 13. A szabályrendelet jóváhagyásával kapcsolatos iratok megtalálhatók: OL:K150 1878-11-12-4362 alapszám 14. Szabályrendelet a Jász-Nagykun-Szolnok megyébe kebelezett községek járásokra leendő osztása tárgyában J—N—SZ megye hivatalos közleményei 1876 2. szám 47