Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

kedett, s a megalakulás napján 9 tagú küldöttséget nevezett ki Sipos Orbán alispán elnökletével a szervezési munkálatok előkészítésére. Sürgősen megoldandó feladat volt a közgyűlés elhelyezése, hiszen a megyszékhelyen erre alkalmas helység nem volt, és az ügyintézéshez múlhatatlanul fontos levéltár is Jászberényben maradt. Kézenfekvőnek látszott a Pap Mór képviselő által felvetett megoldás, a közgyűlések Jászberényben tartása. A bizottsági tagok természetesen nem látták a kérdést ilyen egyszerűnek, a Szolnok-pártiak és a jászberényiek is a két város közötti harc folytatását látták ebben, és joggal. Jászberény még mindig remélte, hogy megnyerheti a csatát, a polgárok kérvénye e tárgyban még útban volt a királyhoz, és erényt akartak kovácsolni abból, hogy a gyűléseket nem lehetett Szolnokon megtartani. A kérdés felett a közgyűlés szeptember 5-én szavazott, és 139:81 arányban Jászberény lett a győztes.

6 A győzelemnek azonban nem sokáig örülhettek, szeptember 16-án Tisza Kálmán megrótta a közgyűlést, és határozatát törvénytelennek nyilvánította. Közölte azt is, hogy jogában áll megsemmisíteni a határozatot, méltányossági okokból azonban ez egy alkalommal engedélyezi, hogy a közgyűlést Jászberényben tartsák.

7 A közgyűlés és a tisztikar ideiglenes működésének megszervezése után az ügyintézés folyamatosságáról kellett gondoskodni. Sipos Orbán szeptember 5-én jelentette a közgyűlésenk, hogy elkészítette az iktató- és kiadóhivatal részére az új megyei pecséteket, a hivatalok tehát megkezdhetik működésüket.

8 A bejelentéssel egyidőben a közgyűlés határozatot hozott az átmenetileg érvényes ügykezelési szabályokról is. A volt Jászkun Kerület részeiben a kerületi közigazgatási szabályrendeletek, a Heves és Külső-Szolnok megyéből csatolt részekben a volt Heves megyei szabályrendeletek maradnak érvényben. Közös megegyezssel a megye központi árvaszéke a Heves megyei szabályrendelet alapján fog működni.

9 AZ ŰJ MEGYE SZERVEZETÉNEK SZABÁLYOZÁSA Az új megye nevét és székhelyét a törvényhozás szabályozta, lakosainak és választott polgárainak ebbe beleszólása nem volt. A megye címerét azonban a közgyűlés szabadon választhatta meg. 1876. szeptember 25-én az első rendes közgyűlésen a képviselők megszavazták az új címert, amely egyesítette magában a három terület korábbi címerképeit.

10 „Jász-N' agy kun-Szolnok megye színéül a búzavirágkék és fehér szín fogadtatik el. Címere pedig a Jász-Nagykun és K. Szolnok megye címereinek egyesítéséből álland, a következőképpen: A volt Jászkun Kerület eddigi címerének paizsa, az azon lévő koronával és kereti díszítésével, változatlanul fenntartatik, valamint annak kétfelé osztása folytán, külön váló alsó része, mely kék mezőben egy fehér lovon ülő vitézt, jobb kezében a Lehel-kürttel, bal kezében pedig egy védő paizs,... - ezen vitéz feje felett lévő három folyó a Jász-Nagykun-Szolnok megye három folyóját, a Tiszát, Zagyvát és Köröst jelelvén; - a felső rész felülről lefelé függőleges irányban két egyenlő mezőre osztván, a jobb, vagyis ezüst fehér mezőben egy álló gólya helyeztetik; a bal, vagyis aranysárga mezőben pedig a volt Jászkun Kerület czímeréből a Nagykunságot jelző álló oroszlán, felette levő félholddal és csillaggal változatlanul vétetik át, mely ekkénti összeállítás által a címer történeti jelentősége annak alakzataihoz s jelvényeihez fűzött emlék megőriztetnek, s a Jász-Nagykun-Szolnok megye jelen együvé alakulásának e nagyfontosságú ténye kifejezést talált."

11 A címert a király változatlan formában 1878. február 28-án engedélyezte.

12 6. SzmL: J—N—SZ kgy. jk. 1-6/1876 7. SzmL. Al. ir. Cs9. 456/1876 8. SzmL: J—N—SZ kgy. jk. 1-12/1876 9. UO. 1-9/1876 10. UO. 1-12/1876 11. A címer korabeli leírása a megye szervezeti szabályrendeletének vegyes rendelkezései között szerepel, amely megtalálható: Sípos Orbán: i. m. melléklet 12. J—N—SZ megye hivatalos lapja 1878 15. szám 46