Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)
bői alakuló Pest-Kiskun megyéhez kerül, kivéve Dorozsma községet, melyet Csongrád megye kebelez be, s a volt Pest megyei Jánoshida községet, melyet a Jász-Nagykun megyéhez csatolnak. A vitában az első hozzászóló, Mocsáry Lajos halasi képviselő teljes egészében elvetette a javaslatot. Külső-Szolnok Heves megyében tartását kérte. Érvelésében rávilágított a Tisza-féle javaslat következetlenségeire is, hiszen a Tisza folyó miatt elválasztják Külső-Szolnokot, ugyanakkor az új Jászkun megyét is kettészeli a Tisza. A javaslatot egészében ellenzők kisebbségben voltak, s kevés ilyen jellegű felszólalás hangzott el. Közöttük volt Mocsáry Lajoson kívül Balogh Imre kiskun képviselő, aki az általunk is ismert önálló Kiskun megye tervét nyújtotta be ellen javaslatként. Említésre méltó javaslatot tett Babies István, aki a tiszafüredi járás valamennyi községének Heves megyében tartását kérte. Az országgyűlés figyelembe véve, hogy Heves megye érdeke kívánja, megszavazta az egri törvényszékhez tartozó Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaszőlős, Tiszaőrs és Nagyiván községek Hevesben maradását. Meg kell említeni Kovách László felszólalását, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy Jász-Nagykun megye területén 16 négyzetmérföld a jászsági rész, 23 négyzetmérföld a nagykunsági, a külső-szolnoki pedig 50 négyzetmérföld, s az új megye nevében ennek ellenére nem szerepel Szolnok. A képviselőház elfogadta a módosítást, s így megyénk neve J á s z-N a g y k u n-S zolnokra változott. A legnagyobb és legelkeseredettebb vita a Jászkun megye székhelye körül kerekedett. A képviselőház közigazgatási bizottsága a megye székhelyéül Szolnok várost jelölte ki. A Lehel Kürt című Jászberényben megjelenő újság május 28-i számában ez alkalomból írt cikkében gúnyos hangon ír a kormány állásfoglalásáról. „A központi helyeztetés oly nyomatékos ok, mellyel szemben minden egyéb elenyészik, s köszönjék meg a jászok, ha a megyeház a Tisza partján, s nem a Tisza medre közepén lesz- Arra hivatkoznak, hogy Heves megye székhelyéül Eger meghagyatott, noha szélről esik! - Igaz; de következetlenség lenne mégis, ugyanezen okból a Jászkun megye székhelyéül meghagyni Jászberényt, - következetlenség lenne azért, mert Jászberény nem esik egészen szélről mint Eger! . . .A történeti múlt? A székhely iránti ragaszkodás? Múzeumba való! Van is szükség Magyarországon ilyen „érzelmekre" - arra Rotschild semmit sem ad!" A névtelen cikkíró azt is megemlíti, hogy könnyű dolga volt Szolnok városnak, hiszen a bizottság tagjai Gr. Szapáry Gyula és Gorove István volt miniszterek szolnoki birtokosok. Ezzel szemben sem nagykun, sem jász képviselő nincs a bizottságban. Tisza Kálmán felszólalásában csodálkozva jelentette ki, hogy nem várták ezt a vitát, s itt nem történelmi kérdésről van szó, csupán a könnyebb megközelítés miatt jelölték Szolnokot. Baldácsy Antal képviselő felemlítette, hogy székhelynek mindvégig Jászberény s Karcag volt jelölve, ezért fel nem foghatja, hogyan lett ebből Szolnok. Ismernünk kell néhány előzményt, hogy felelni tudjunk a képviselő kérdésére. Szó volt már róla, hogy 1873-ban a Szapáry-javaslat készítése idején Szolnok város nagyközségi státusza miatt nem játszott szerepet. Az önálló Jász megye tervével Szolnok város nem került jobb helyzetbe, sőt az a veszély fenyegette, hogy a Jászsághoz csatolják. A képviselő testület cselekvésre szánta el magát, s első ízben 1874. február 28-án tárgyalta a kialakult helyzetet, hogy Pest megyébe kebelezik be. Hubay Ferenc polgármester felszólalásában indítványozta, hogy a város küldjön kérvényt az országgyűléshez, melyben kérik Külső-Szolnok megye önállósítását Szolnok székhellyel. Kifejtette felszólalásában azt, hogy a Pest megyéhez csatolás Szolnok város felvirágzását akadályozná, elmondta, hogy: „Szolnok város fekvése, szárazföldi, vasúti és vízi útjai, s összeköttetéseinél, kereskedelmi, s ipari feljettségénéi és szellemi előrehaladottságánál fogva, teljesen jogosult, s hivatva van arra, hogy egy megyének székhelye legyen." 1 ® 42. SzmL: Szolnok város kgy. jk. 18/1874 41
