Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)
gyéből Nagyabony, Tószeg, Rékas és Üjszász községeket. 24 Heves megye közgyűlésének így ellentétes érzületek között kellett dönteni. A megye alispánjának bizalmas jelentése rámutat a határozat igazi összetevőire. 25 Heves-Jász megye veszélyeztetné Eger székhely pozícióját, viszont Gyöngyös számára megfelelő lenne, ha valamennyi kért községet a Jász megyéhez csatolnák, mert így lehetne székhely. Szolnok számára Heves eredeti területe a megfelelő, mert így kettéosztásra kerülne, s a Külső-Szolnok megyének Szolnok lenne a központja. A törvényhatósági bizottság egyes tagjai ilyen módon a szerint szavaztak, hogy melyik területről érkeztek. A megye állásfoglalása végül is a többséget kielégítette, Heves-Jász megyét és az önálló Szolnok megyét nem pártolják, a kért községeknek pedig csak kis hányadát engedik át. Jász megye határainak kijelölése körüli vitát az 1876-os új törvénytervezet zárta le azzal, hogy elvetette az önálló Jász megye elképzelést. A Kerület közönsége megpróbálta a lehetetlent is, és 1876. március 31-én a királyhoz küldött kérvényt az önálló megye érdekében, 877 aláírással. 26 A kérvény azonban segíteni már nem tudott, a Belügyminisztérium ad acta tette. KUN MEGYE TERVE A Szapáry-féle területrendezési javaslatban a kunok és a Jászkun Kerület nem kis megelégedésére szerepelt az önálló Kun megye alakításának terve Karcag székhelylyel. A javaslat nyilvánosságra kerülését megelőzően 1873. július 6-án Karcagon Pap Elek polgármester kezdeményezésére Kisújszállás, Kunhegyes, Madaras, Kunszentmárton, Túrkeve, Karcag nagykunsági, Tiszafüred, Nagyiván hevesi és Nádudvar szabolcsi helységek küldöttei értekezletet tartottak. A megbeszélés témája a napirendre került területrendezés. Az ülés érdekessége, hogy a Nagykunság községei a Jászkun Kerülettől független megye megalakítását szorgalmazták azzal az indoklással, hogy a szétszórt Kerületben kiszorultak a közigazgatásból. Elképzelésüket nem részletezték, „az értekezlet közóbajtása csak odáig terjed, hogy a Nagykun községek egymástóli elválasztása nélkül Heves megye szolnoki járásával együtt oly módon alakíttatnék egy úgy megye, hogy árinak székhelye Szolnok semmi körülmények közt ne lenne". 2 " 1 A Szapáry-féle javaslat egyezett a karcagi értekezlet küldötteinek elképzelésével, bár nincsenek megbízható adatok arra, hogy Szapáry a kérvény alapján dolgozta ki Kun megyére vonatkozó tervét. A nagykunságiak harca ilyen módon másképpen alakult, mint a jászságiaké. Problémák azonban így is adódtak, egyrészt a székhely, másrészt a terület kérdésében. A megyeközpont címéért Kisújszállás szállt harcba Karcaggal. 1874. január 30-án iktatták a Belügyminisztériumban a kisújszállásiak ezirányú keltezetlen kérvényét. 28 Ebben szó esik arról, hogy a város hajlandó anyagi áldozatokat is hozni, a megyeház építéséhez ingyen telket és 50 ezer forintot, valamint jutányos áron téglát és cserepet ajánl fel. Az anyagi áldozat a későbbiek során szinte mindennapos lett a központ címért versenyző városokban. A Jászkun Kerület a már említett 1874-es területrendezési nyilatkozatában Karcag várost jelölte meg székhelynek. Ez ellen Kisújszállás 1874. október 9-én tiltakozott és azt kérte, hogy az érintett községek véleménye alapján döntsenek. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy Kisújszállásnak voltak esélyei. A belügyminiszteri iratok között levő keltezetlen fogalmazványban, - amely feltehetően 1873-ban készült - Kun megye székhelyének Kisújszállás van megjelölve, majd át24. uo. 1874-II-1-38894 25. UO. 1874-II-1-40753 26. UO. 1876-II-1-16867 27. UO. 1873-II-1-38380 28. uo. 1874-II-1-4343 35
