Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

rosan összefonódott, s nem túl merész az a feltételezés, hogy Jászberény kérdése volt az elsődleges, amit azonban egy Jász megyénél nagyobb területi egység esetén nem lehetett olyan egyértelműen megvédelmezni. A javaslat a jászsági kerületet akarja kikerekíteni Szolnok, Besenyszög, Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly, Pély, Alattyán, Tiszaőrs, Csány, Hatvan hevesi, továbbá Boldogháza, Szentlőrinckáta, Egreskáta, Farmos, Tápiógyörgye, Jánoshida, Új szász és Rékas Pest megyei községekkel. A terület nagyság, lakosság, és adóviszonyok szempontjából is megfelelne a követelményeknek. A kérvény megteremtette az önálló Jász megye elképzelést, amely a későbbiek során csak a kikerekítés módjában változott. A javaslatot ekkor Szapáry még nem értékelte kellően, s azzal a megjegyzéssel tette az iratok közé, hogy a Minisztertanács már elfogadta a törvényjavaslatot. Jász megye ügye azonban nem került le a napirendről, a törvényjavaslat szövegének ismerete a Kerület közönségét is arra ösztönözte, hogy megtegye a megfelelő lépéseket az önálló Jász megye érdekében. Az 1874. május 10-én tartott közgyűlésben kelt a kérvény, amely kitűnő logikával szerkesztett, alapos, átgondolt felterjesztés volt, méltó a Szapáry-féle törvényjavaslathoz.

21 A Kerület javaslata - megértve az idők szavát és Nechrebecky Sándor elképzeléseit ismerteti azokat az okokat, melyek múthatatlanul szükségessé teszik a területrendezést. Ezek között szerepel két fontos ok: a kiváltságok és azok intézményeinek megszüntetése, a polgári jogok és kötelességek egyenlősítése. A Kerület közgyűlése tisztában van azzal, hogy mindezek alapján az első, amit rendezni kell, a Jászkun Kerület. Szeretnék azonban bebizonyítani, hogy a rendezés alapelveinek mindenben megfelel az önálló Jász megye is. Elsőnek említik, hogy Jász megye megalakításával sem az államot, sem a polgárokat új kiadások nem terhelik, Jászberény megfelelő épületekkel, felszereléssel rendelkezik, a megye szellemileg és anyagilag is képes önkormányzatok jogainak és kötelességeinek gyakorlására. Néhány statisztikai adatot közölnek mindezek alátámasztására. A jászkunság 20 községe a hozzá tartozó pusztákkal 28 négyzetmérföld területű, 81 553 lakosa 333 893 Ft államadót fizet. A népszámlálási adatok szerint lakosai között 499 honoratior, 10 788 birtokos van, 222-en az építészeti iparban, 4161-en egyéb iparban tevékenykednek. A kiugró szigeteket és beszögeléseket a törvényjavaslat készítői is el akarják tüntetni, ezért néhány Fi eves és Pest megyei községet Jász megyéhez kell csatolni. A terület ilyen módon 40 négyzetmérföldre növekszik, a lakosság száma 130483, s az 536268 Ft-nyi államadó 10%-a a megye közigazgatási költségeit fedezi. A javaslat készítői számbavették Nechrebecky tanácsosnak azt az elvét, hogy a közigazgatás központjai egyben az államélet más ágainak is központjai legyenek. A közlekedési és helyrajzi viszonyok, a községek csoportosulása lehetővé tenné, esetleg kikerekítés nélkül is a törvényszéki, adózási, újoncozási és népművelési központok kialakítását. Jászberény város megfelel a megyeközpontról alkotott minden elképzelésnek: van törvényszéki épülete, itt található az ország legnagyobb laktanyája, tisztképző iskolája és adóhivatala van. Csaknem az új megye közepén van, a környék és az egész Jászság közlekedése ide irányul, kereskedemi, ipari központ. Érdemes megjegyeznünk azokat a statisztikai adatokat, melyeket Jászberény javára megemlít a Kerület közgyűlésének kérvénye. Több, mint 20 ezer lakosa van, ebből 740 honorotior (értelmiségi), 1441 iparos és 2077 birtokos. A városban van egy főgimnázium, 6 osztályos nőnevelde, városi múzeum, 2 magán- és 2 nyilvános kölcsönkönyvtár, és megkezdték a színház építését. Ez bizony nem volt csekélység a feudalizmusból épphogy kilábaló Magyarországon. A kérvény készítőinek javára kell írnunk, hogy bár megemlítik, hogy történelmileg összeforrott területről van szó, ahol a közös közigazgatásnak múltja van, de ezen túlmenően nem részletezik kiváltságaikat és múltbeli érdemeiket. A területrendezés 21. uo. 1874-II-1-29736 33