Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)

ségek között a hatáskörökben nincs különbség. A kisközségek azonban az ún. körjegyzőségekbe tömörülnek. A Jászkun Kerület területén - tekintettel arra, hogy a helységei el tudták látni önállóan is ügyeiket - nem alakultak körjegyzőségek. A községek felügyeleti hatósága a megye, amely közvetíti a kormányrendelkezéseket. A községek a kormánnyal közvetlenül csak abban az esetben érintkeznek, ha a községi ügyekben hozott megyei határozatokat megfellebbezik. A községek közigazgatási ügyeiben elsőfokú fellebbviteli hatóság a megye, másodfokú a kormány. A megyei törvényhatóság a községek feletti felügyelet jogát a járási szolgabírói hivatalokon keresztül gyakorolja, kivételek ez alól az r. t. városok. A községek ügyeik intézéséért meghatározott arányban hozzájárulnak a járási igazgatás költségeihez. A községi igazgatás hatásköre és gyakorlásának módja a törvényhatóságokéval azonos alapokra épül, s az önkormányzati és az átruházott feladatok teljesítéséből áll. A község az átruházott hatáskörében végrehajtja a törvényhatóság és a kormány rendeleteit. Módosítás történt a megyei jogokhoz viszonyítva annyiban, hogy a községek a törvényhatóság rendeleteit feltétlenül végrahajtani kötelesek. Önkormányzati hatáskörében a község szabályrendeleteket alkot és határozatokat hozhat. Az önkormányzati jogok gyakorlásának megkötései azonosak a megyei igazgatásban megismertekkel. Bizonyos könnyítést jelent a községek számára, hogy a megyei jóváhagyást igénylő szabályrendeletek és határozatok elutasítás után megfellebbezhetők a belügyminiszterhez. Közigazgatási költségeiről - az önkormányzati elveknek megfelelően - a község maga gondoskodik, s ennek megfelelően községi adót vet ki. A községi hatáskör kiterjed a közös vagyon feletti rendelkezésre: a községi utak, hidak, közlekedési és egyéb eszközökre, az iskolák és rokonintézetek feletti ellenőrzésre. Az önkormányzatokat megillető egyéb jogkörökben az r. t. városok bizonyos különállást élveznek. Az árvaügyek kezelését a városok saját árvaszéke gyakorolja a községek a megyei árvaszék felügyelete alá tartoznak. A rendőrségi ügyekből a község csak a közrendészetet látja el, az egyéb, mezei, vásári, építészeti egészségügyi stb. rendészetet a főszolgabíró. A városok kiváltsága, hogy önálló iparügyi hatóságként tevékenykednek, és eljárhatnak gazdacseléd ügyekben is. A községek hatásköre kitejed a község területén lakókra és tartózkodókra, valamint a község területén fekvő vagyonokra. Ugyanakkor a törvény kimondja, hogy minden területnek valamely községhez kell tartoznia. A törvény kihirdetése után minden terület ahhoz a községhez fog tartozni,- ahová az államadóját fizette. Amennyiben egyes puszták más községhez akarnak tartozni, kérésük felett a törvényhatóság határoz. A községi önkormányzati jogok gyakorlása községi illetőséghez kötött. A törvény kimondja, hogy minden állampolgárnak valamely helység kötelékébe kell tartoznia, részesül a község önkormányzati jogaiban, és teljesíteni köteles a lakosokra háruló kötelezettségeket. Ez az alapelv fontos lépés volt a feudális maradványok felszámolásában, megszüntette a földesurak korábbi területen és igazgatáson kívüliségét, s megvalósította a jogegyenlőséggel együtt a polgári értelemben vett egyenlőséget. A törvény külön fejezetben foglalkozik a községi illetőség megszerzésének és megváltoztatásának módozataival. Kiindulásképpen mindenki annak a községnek illetőségét kapja meg, melynek hatásköre alatt a törvény kihirdetésekor állt. A nők a házasság következtében férjük illetőségét szerzik meg, és megtartják mint esetleges özvegyek is. A születendő gyermek az apa illetőségében részesül, kivéve, ha bírói ítélet az anyára bízta a gondoskodást vagy a gyermek házasságon kívül született, akkor az anya illetőségét kapja. A községi illetőséget más községbe település alkalmával meg lehet változtatni. A változtatás személyes kérvény útján történik, ennek hiányában az áttelepülés után is megmarad a korábbi illetőség. A felvételi kérelmet a község csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a kérelmező bűnvádi eljárás alatt áll, vagy a község támogatása nélkül nem képes magát eltartani. 22