Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása - Levéltári Füzetek 2. (Szolnok, 1975)
kisgyűlésnek ezt a határozati jogát az alkapitány kapta meg, és személyében a testületi intézkedési jogot egyetlen tisztviselő vette át. Az állandó választmány megszervezésének célja kétségtelen az volt, hogy a közgyűlés képviselői, akik nem közigazgatási szakemberek, jogi, pénzügyi stb. szempontból felülvizsgált váleményt hallhassanak döntésük előtt. Az állandó választmány határozattervezeteket is készített a közgyűlés számára, s nem egy esetben tagjainak ellenvéleményét is közölte részletes magyarázatokkal. Elvben így megvolt a lehetősége annak, hogy az állandó választmány betöltse azt a feladatot, melyet a mai tanácsrendszer Szakigazgatási Szerve végez a Végrehajtó Bizottság határozatainak előkészítésében. Az állandó választmány működése a közgyűlési ügyintézést gyorsabbá, hatékonyabbá tette. A Jászkun Kerület állandó választmányának megszervezésével kapcsolatban a javaslattételre kiküldött bizottságban nézeteltérések támadtak. A bizottság egyetértett abban, hogy az ügyek közgyűlési előkészítése igen fontos, s hatással lehet a közgyűlési határozatokra is. A probléma, hogy az egyes kerületek ellentmondó érdekei egyformár képviselve legyenek az állandó választmányban. Az előkészítő bizottság egy része javasolta, hogy az állandó választmány 3 alválasztmányt hozzon létre a 3 kerületnek megfelelően, és az ügyek elosztásánál a területi szempont legyen a döntő. Első hallásra a megoldás méltányosnak látszik, azonban nem minden kérdésben lehet a területi hovatartozást egyértelműen megállapítani. A javaslat nem intézkedik a három kerületet egyaránt érintő ügyekről sem. Az előkészítő bizottság másik részének javaslata átgondoltabb, jobban szolgálja az ügyintézés gyorsabbá és pontosabbá tételét. A javaslat készítői abból indultak ki, hogy a választmány hatáskörébe tartozó ügyeket három csoportba lehet sorolni: közjogi és közigazgatási, pénzügyi, valamint közlekedési. Önként adódik, hogy ennek megfelelően 3 alválasztmányt kell létrehozni, s a tagok összeállításakor ügyelni kell arra, hogy minden kerület egyformán képviselve lelegyen. Ezen felül a választmány tagjai bizonyos kérdésekben kerületi csoportokban is tanácskozhatnak, s készíthetnek javaslatot. A közgyűlés az első javaslatot fogadta el: 63 tagú központi választmányt hozott létre, melynek 3 kerületi alválasztmánya működött. A közgyűlés 30 rendes tagot választ, ezen kívül a kerületi választmányokba a kerületi képviselőkből 10-10 tagot. A három kerületi kapitány - mint elnök -, tagja a választmánynak. 1872-ben választották mind a 63 tagot, tekintettel arra, hogy a kerületi kapitányok nem voltak hivatalban. A megválasztottak között azonban ott volt mindhárom későbbi kerületi kapitány ís. A feladatok megoszlottak a központi és a kerületi választmányok között. A központi választmány a törvényhatóság egészét érintő ügyekben, a kerületi választmányok pedig a területükön fekvő községeket, vagy kerületüket közvetlenebbül érintő ügyekben járt el. A megosztásnak az volt a célja, hogy az egyes kerületek speciális érdekeit, a helyi viszonyokat jól ismerő bizottsági tagok képviseljék. Az érdekképviseletet szolgálta, hogy a kerületi választmányoknak tagja volt minden községi főbíró és a községek közgyűlése által választott egy községi küldött is. A kerületi tisztújítást követően megalakult törvényhatóság 1872. január 11-én megválasztotta a 63 állandó választmányi tagot. 13 A Kerület közgyűlése azonban nem volt megelégedve az állandó választmány működésével, ezért 1872. október 10-én kérvényt küldött a belügyminiszterhez. 14 Ebben elpanaszolták, hogy a választmány nem felel meg feladatának, a tagok nem jönnek össze, így a közgyűlés kénytelen előkészítés nélkül tárgyalni az ügyeket. A Kerület gyűlése úgy segített a bajon, hogy a tisztikarral egészítette ki a választmányt. Kérték a belügyminisztert, hasson oda, hogy az állandó választmányról szóló §-okat módosítsák, és az megkapja a régi kisgyűlés jogait. A Kerület közgyűlésének kérvénye ilyen értelemben kissé furcsa, mert hogyan lenne alkalmas határozatok alkotására egy olyan 13. SzmL: J—K—K kgy. jk. II-5/1872 14. OL: K 150 1872-11-12-34715 14