Antal Árpád: A Szolnok megyei levéltár kéziratos térképeinek katalógusa 1867-ig - Levéltári Füzetek 1. (Szolnok, 1974)

ELŐSZÓ Polgári térképezésünk kezdetei a renaissance koráig nyúlnak vissza. Az első kísérletek után, 16. századi kartográfusaink mint Lazius, Lázár deák és Honterus koruk legjobbjaival állottak egy színvonalon, munkáik küldöldön is nagy megbecsülésben részesültek. A -török idők viharai között azonban a magyar térképirás elsorvad, s amikor a 17. század második feleben a kartográfia tudománya Európa nyugati államaiban gyors fejlődésnek indult, már nem voltak magyar térképrajzolók. Azokat a - kétségtelenül nagyszámú - térképeket, amelyeket a hosszú háborúkkal kapcsolatban Magyarország különböző területeiről ez időben felvettek, katonák, csaknem kizárólag idegenek, s hadicélokra készítették. Körülbelül 240 esztendeje annak, hogy a magyar polgári kartográfia újjászületett, hogy Magyarországon nem hadicélokat szolgáló térképek ismét készülnek. A 18. században Magyarországon az államgépezet fejlettebb formájának kibontakozása* az átalakult viszonyok által támasztott ilyen irányú szükségletek magukkal hozták a magyar polgári térképezés ujjászületését*v Előbb a központi szervek, majd a törvényhatóságok szolgálatában is mind több és több földmérő nyer alkalmazást, kiknek tevékenysége során a magyar polgári kartográfia nagyarányú fellendülése következett be. Különös lendületet vett a megyei térképezés a 18. század második felében, amikor a hazai mérnökképzés rendezése /1763/ következtében; a magyar polgári földmérők száma jelentősen megnövekedett. Különböző értékű munkáik'legnagyobbrészt az 1780-1790-es években láttak napvilágot. Az átalakult viszonyok a helytartótanács, kamara, királyi ügyigazgatóság stb. után csakhamar a vidéki hatóságokat is mérnökök alkalmazására kényszeritették. A megyék közigazgatási rendeltetésű térképeit tehát, melyek a korban előrehaladva mind nagyobb számban készültek és maradtak fenn napjainkig, egyre inkább a törvényhatóságok mérnökei - a Jászkun Kerületekben Kováts György, Bedekovich Lőrinc és Toót Imre, akiknek térképeit e katalógus nagy szám-