Antal Árpád: A Szolnok megyei levéltár kéziratos térképeinek katalógusa 1867-ig - Levéltári Füzetek 1. (Szolnok, 1974)

az addig ugyancsak a Kiskunsághoz tartozott Dorozsmát /ma Kiskundorozsma/ Csongrád megyéhez csatolták. A fenntebb felsorolt kiskunsági helységek - Kiskunlacháza , kivételével - 1950-től kezdődően a 4343/1949. /XII.14./ MT. számú rendelet alapján megalakult Bács-Kiskun megyéhez tar­toznak, Kiskunlacházát egyidejűleg Pest megyéhez csatol­tak. - . • Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területe a törvényhatóság meg­alakulásakor 5 szolgabírói járásra oszlott: 1. Jászsági felsőjárás /Jászberény/ Hozzátartoztak: Alattyán, Jánoshida, Jászalsószent­györgy, Jászdózsa, Jászfelsőszent­györgy, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jásztelek és Pusztamonostor. 2. Jászsági alsójárás /Jászapáti/ Hozzátartoztak: Besenyszög, Jászapáti, Jászkisér, Jász­ladány, Kőtelek, Nagykörű és Tiszasüly. 3. Tiszai felsőjárás /Kenderes majd Kunhegyes/ Hozzátartoztak: Dévaványa, Kenderes, Kunmadaras, Tisza­derzs, Tiszaabád, Tiszaszalók /a két község 1897-ben egyesült Abádszalók né­ven/ és Tiszaszentimre. 4» Tiszai középjárás /Tiszaroff majd Törökszentmiklós/ Hozzátartoztak: Fegyvernek, Szajol, Tiszabő, Tiszabura, Tiszapüspöki, Tiszaroff és Törökszent­miklós. 5. Tiszai alsójárás /Tiszaföldvár, 1948-tól Kunszentmárton/ Hozzátartoztak: Cibakháza, Csépa, Nagyrév, Szelevény, Tiszainoka, Tiszaföldvár, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug, Tiszavárkony és Ve­zseny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom