Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: A telek szigorúsága a kunszentmártoni rév számadásai alapján (1779–1806)
el a procedúrát. A rév december hónapban 23-án és 31-én nem üzemelt. A vulkánkitörés hatásai még szembetűnőbbek az 1784-es évben. Január első hetén 5 nap is a révészek kárát jelentette. Ezt követően 26-áig a révátkelés működött, ám ezen a napon egy hosszabb, február 9-ig tartó ciklus vette kezdetét, amely során csupán 3 nap volt, amikor a rév jövedelmet termelt. Jól illeszkedik a január-február fordulóján szünetelő átkeléshez, hogy január végétől a Tisza is be volt fagyva.40 A 2. ábra és a 2-4. táblázatok gyors összehasonlításával is látható, mennyire szinkronban van a hőmérséklet csökkenése a révjövedelem nélküli napok alakulásával. Rudolf Brázdil és munkatársai kutatása alapján ismert, hogy a december 26-ig hulló jelentős mennyiségű hó a hirtelen fellépő melegedés hatására olvadni kezdett. Februárban és kora márciusban Nyugat- és Közép-Európa nagyrészén áradások zajlottak, Kelet-Európát szintén jelentős árvizek sújtották a további csapadék és az enyhe déli szél miatt. A Tisza és mellékfolyói (Szamos, Körös, Maros) jelentős károkat okoztak.41 Ezzel összecseng, hogy a következő, február 23-tól március 4-ig terjedő időszak során 5 napra újra fel kellett függeszteni az átkelést. Az árvízhelyzet a kunszentmártoni tanácsot is aggasztotta. „Az Nagy Árvizek Mesterszállásának nagyobb részét el borítottak Úgy annyira, hogy az ökör csorda is nehezen Legeltettetik, azértis holnap az nép előtt publicaltatván kiki Göböly Ökrök veretehez magát úgy alkalmaztassa ne talán a szükség hozván magával az ökör csordát csorbára hajtattni kintelenitessünk."42 A lakosok valóban rákényszerültek az ökrök hajtására, mivel az év első úsztatása április 18-án megtörtént. Az 1. ábra segítségével pedig könnyen elképzelhető ennek az áradásnak a mértéke. 40 Rácz 2012,10-11. 41 Brázdil - Demarée - Deutsch 2010,172-173. 42 HU-MNL-JNSZML-V.627. (Tanácsülési jegyzőkönyv 1777-1788.1784. április 17. 225. o.) 43 Uo. (1786. december 9. 336. o.] 1784/85 tele az előző öt évhez képest kifejezetten enyhének bizonyult. Bár november hónapban nem történt úsztatás, ám decemberben 5 napon is, amelyek közül 15-e volt az utolsó. A rév csupán karácsony két napján állt le, majd ezt követően csak a következő télen. Az átkelés 1785. első felében zavartalannak bizonyult. Az első úsztatásra április 6- ig kellett várni. 1785/86 tele az előző év tendenciáit követte. Az utolsó úsztatásra december 20-án került sor, a rév pedig 25-26-án nem működött, ami a karácsonynak tudható be. Az előző évtől némi eltérést a január 6. és 11. közötti időszak mutatott. Ekkor 4 napon szünetelt az átkelés. Ezt követően ismét zavartalanul működött és termelhette a hasznot a rév. Az első úsztatásra sem kellett sokat várni, január 24-én megtörtént. Ez tekinthető különleges alkalomnak, ugyanis ezt követően a március 9-ei úsztatással veszi kezdetét a marhák ily módon történő átjuttatása a Körös egyik partjáról a másikra. 1786 novemberében még relatíve sok úsztatás történt. December hónap első felében is előfordult, az utolsóra 11-én került sor. A december eleji időjárásról maradt fenn helyi adat is, miszerint „Az Gyakor essök miat az rév előtt való töltésünk már nagyon el azott, el vagattatik, de az közönséges jónak elő mozdítást az szükséges parantsolatok az jó statusban való tartásra bennünköt köteleznek f...]"43 Ám a hőmérséklet valószínűleg nem ment tartósan fagypont alá, mint ahogy azt a számadások is tükrözik, így a gátjavítást elvégezhették. Az átkelés csupán 24-én szünetelt. 1787 januárjában sem volt szigorúbb a tél. A hónap során 46
