Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR – CSÖNGE ATTILA – MÁKOS JUDIT – MUCSI LÁSZLÓ – SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN – SZIKSZAI MIHÁLY – VINCZE JÁNOS FARKAS: A történelem kereke fordult egyet – Településfejlesztés és átalakuló életmód a 20. század második felében
tóttá. Az újkortól napjainkig a környezetszennyezés már a levegőt, a vizeket és az épített környezetet is érintette.70 Az ember tájátalakító tevékenysége, az egyre nagyobb beruházások hatásai jelentős befolyással voltak a természetre, bár az igény „Földanya szépségére" kiirthatatlan maradt. A második világháborút követően Közép-Európa, így Magyarország is a szovjetizálás, ezzel együtt a nehézipar fejlesztésének útjára lépett, aminek hatására az ország környezetkárosító tevékenysége megnövekedett. A '80-as évek végére Magyarország közepesen szennyezett országgá vált. A környezetterhelés eleinte döntően a nehéziparból származott. Ezzel szemben az 1965-75 közötti időszakban már a mezőgazdaság volt az ország fő környezetszennyező ágazata.71 70 Buday-Sántha 2006, 66. 71 Fodor 2001, 61-65. és 73. 72 Uo. 274-275. 73 Oroszi 1992 74 HU-MNL-JNSzML-V.101. (Tanácsülési jegyzőkönyv 1797. 55.) 75 HU-MNL-JNSzML-V.501.a. (Protocollum Actorum Senatorialium. 1764-1774.103.) 76 Megjegyezzük, hogy ugyanez volt jellemző Európa-szerte is. Buday-Sántha 2006, 67. 77 Sebők 2017a, 279. 78 Sebők 2017b, 181. Az erdők védelme, mely már a középkorban is fontosnak bizonyult, jelentős gazdasági potenciált rejtett magában. Az első erdőtörvény csak 1879-ben jelent meg, ami a természetvédelem egyik alapjának tekinthető.72 A későbbiekben főleg az Alföldön jelentett egyre nagyobb kihívást az erdőgazdálkodás. Kaán Károly ugyan kidolgozott egy Alföld-fásítási törvényt, mely 1923-ban életbe lépett, mégis ennek hatására 1944-ig alig növekedett az erdőállomány. Elsősorban a falvak és a tanyák körüli fásítás indult meg, főleg esztétikai szempontból.73 Az '50-es években viszont jelentős fásítási programok kezdődtek mind vízügyi, mind közterület-rendezési szempontok alapján. Bár az utcák rendben tartása igen régre nyúlik vissza (hiszen például Karcagról már 1797-ben feljegyezték, hogy a szemetet gödörbe hordják,74 1768-ban pedig Túrkevéről említik meg, hogy a ganét az árokba öntötték75 ), azonban a tudatos környezetvédelem csak a 20. században, a '60-as évektől kezdett elterjedni. Ekkorra emelkedett meg ugyanis a háború utáni nyomort követően az emberek életszínvonala.76 Jászberényben példának okáért az első vas szemeteseket a '70-es években helyezték ki,77 ennek ellenére a környezet állapota nem sokat javult. 1976 és 1980 között a lakások jelentős hányada még nem volt a vízhálózatba bekötve. A szennyvíztisztító mű 1980-ban kezdte meg működését; a talaj fertőzöttsége növekedett, a szemétszállítás pedig a város utcáinak harmadában nem történt meg. A konténeres szemétszállítást csak 1980-ban vezették be. Mindezzel párhuzamosan jellemző volt az illegális szemétlerakás is a városban.78 Mivel a szervezett szemétszállítás elsősorban a nagyobb városokban indult meg, így a Hazafias Népfront akciójában résztvevő fotográfusok gyakran találkozhattak az ember természetkárosító tevékenységével is. Fényképeiken megfigyelhetők azon természeti jelenségek is, melyek az emberek mindennapi életét befolyásolták. A közlekedést például a század második felében sokszor nehezítette havazás, amit súlyosbított, hogy az utak hókotrása a városokban is nehéz feladatot jelentett. Még Szolnokon is csak 1966. decemberére bővült annyira az eszközál262
