Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: A telek szigorúsága a kunszentmártoni rév számadásai alapján (1779–1806)
1802/03-as tél első időszaka enyhének mutatkozott. Az úsztatások november végével lezárultak, a révjövedelem pedig év végéig minden nap megvolt. Január 12-ét leszámítva 1803. első hónapja is folyamatosan hozta a bevételt a révészeknek. Februárban 6-ától 19- éig, valamint márciusban 17-18-án azonban a révműködés fennakadásokkal küzdött, az úsztatások pedig zömében csak áprilistól kezdődtek meg. December közepén esőzésről és várható árvízről tudósított a városi tanács jegyzőkönyve, „f... ] mivel az essőzés igen meg eredeti, töltéseket csinálni ugyan már most lehetetlen, hanem az hibákatt egyedül víz eresztéssel lehet segíteni."86 Az időjárás pedig fagypont fölött lehetett, mert Krajczár Thódor arra panaszkodott, hogy december 20-án ,,a' Nagy sár miatt meg nem jelenhetett” a városi tanács előtt.87 December végén a Duna még teljesen jégmentes volt Budánál. Január 10-étől Pesten és Pozsonyban is zord hideg tört be, a közlekedés nehézkessé vált, január 14-15-re pedig a Duna beállt PozsonynáL Ezt követően a hideg állandóan jelen volt, február első felében szinte folyamatosak voltak a hófúvások. Enyhülés február 24-étől kezdődött Pozsonyban, Budán és Zimonyban.88 86 HU-MNL-JNSzML-V.627. (Protocoll. Sénatoriale P. Possessionis K. Sz. Márton. 1800-1804.1802. december 11. 240. o.) 87 Uo. (1803. január 16. 252. o.) 88 Réthly 1998, 35-37. 89 Uo. 43. 90 HU-MNL-JNSzML-V.627. (Protocoll. Sénatoriale P. Possessionis K. Sz. Márton. 1800-1804.1804. december 29. 471. o.) 91 Réthly 1998, 45-49. 92 Uo. 50-53. 1803/04 tele rendkívül enyhe volt. Az utolsó úsztatás december 16-án történt, míg az első már február 6-án. A rév eközben minden nap jövedelmezett. Tokajban szokatlan hideg telet éltek meg. Január 24-én Pozsonynál a Duna jégmentes volt; meleg és esős időt tapasztaltak.89 A következő tél némi hasonlóságot mutatott. Egyedül 1805. február 1-én nem volt bevételük a révészeknek. Az úsztatás ellenben november végén szűnt meg és csak május elsején vette kezdetét. A decemberi enyheség valószínűleg esővel is párosult, mert a főbíró panasszal élt a kereskedők ellen, akik ,,e' mostani Téli rósz útban Sót nem tartanak [...]”90 December eleje még enyhe volt, de a hónap közepére Pozsonynál a Dunán jelentkezett a partmenti jég. Pest-Budán csak január 7-8-án fagyott be a folyó. A hónap közepén már megindult az olvadás Pozsonynál. Február első felének enyhe volta a hónap közepétől hidegre fordult. Márciustól mind Pozsonyban, mind Pest-Budán kellemes, tavaszias időt jegyeztek fel.91 Az utolsó vizsgált tél esetében elmondható, hogy lényegében november első felében befejeződtek az úsztatások, a rév pedig december 15-én és 17-én nem jutott bevételhez. Az úsztatásokat április elején kezdhették meg újra. Mindezek tükrözik, hogy bár masszív jégképződés nem történt, de hűvös-hideg idő dominálhatott az utolsó két évben. December közepén Pozsonynál és Pest-Budánál is képződött jég a Duna felszínén, majd 22-ére olyannyira megenyhült, hogy csak kevés maradt belőle. Január és február enyhének mutatkozott Pozsonyban is.92 54
