Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: A telek szigorúsága a kunszentmártoni rév számadásai alapján (1779–1806)
de 4 nap múlva ismét szüneteltetni kellett az átkelést. Ezzel pedig a vizsgált 27 év legkeményebb januárja kezdődött meg. A hónap során összesen 9 napon működött csak a rév. A február sem bizonyult sokkal enyhébbnek. 22-éig 11 alkalommal szünetelt a révátkelés. Azonban erőteljes enyhülés következhetett, mert ezt követően a révműködés nem szakad félbe és március közepétől már az úsztatás is megkezdődött, ám a hó végétől májusig ismét szünetelt. Az áprilisi időre vonatkozóan egy has tehén elpusztulása kapcsán kiderül, hogy „Sz. György nap tájban, az hideg essős" idő volt.73 December 11-én megkezdődött a jégzajlás a Duna budai szakaszán. 25-én már nyugodt szívvel át is sétálhattak a Duna jegén. Január 9-19. között csupán két alkalommal volt melegebb -11 °C-náL Január végén még mindig korcsolyáztak a Duna jegén. Február 4-én kezdett olvadni a Duna PozsonynáL Az olvadások és a jelentős csapadék hatására árvizek alakultak ki február-március hónapokban. A tél szigorúságát mutatta, hogy Besszarábiában és Konstantinápolyban is havazás és fagy volt tapasztalható.74 73 HU-MNL-JNSzML-V.627. (Protocoll. Sénatoriale P. Possessionis K. Sz. Márton. 1800-1804.1800. január 11. 2. o.) 74 Réthly 2009, 449^53. 75 HU-MNL-JNSzML-V.627. (Prothocollum Actorum Senatorialium 1795-1799.1799. december 28. 373. o.) 76 HU-MNL-JNSzML-V.627. ( Protocoll. Sénatoriale P. Possessionis K. Sz. Márton. 1800-1804.1800. február 8. 8. o.) 77 Uo. (1800. február 15. 9. o.) 78 Uo. (1800. március 1.12. o.) 79 Ebben a források nem egyértelműek, mivel december 16-ára vonatkozóan is említik a -18°-ot, de Fahrenheitben. 80 Réthly 2009, 460^61. és 463-464. 1799/1800-1805/06 1799-ben az utolsó úsztatásra december 10-én került sor, majd 19-étől pár nap kivételével az év végéig szünetelt a révközlekedés. Ennek okairól tanúskodik a város december 28-ai jegyzőkönyve is. „ A'Nyáj juhászok, a' múlt napokban hazafelé indítván a' Pusztánál a' juhokat, a' hirtelen, és véletlen bé jött szeles, havas nagy zivatar utói érvén, [. ..]"75 Ezen időszak szigorúságát mutatja egy másik jegyzőkönyvi bejegyzés: „Két falka nyáj juhok ezen Télnek kezdetében Mesterszállásán meg szorúlván a' nagy hó zivatar miatt, [...]"76 Ez az állapot eltartott a következő év vízkeresztjéig. S bár a révközlekedés helyreállt, az első úsztatásra április 17-ig kellett várni. Február közepétől azonban a településnek az árvízzel kellett megküzdenie. „El borítván az árvíz a'füzes erdőkben lévő Ürességeket, [...]"77 Az áradás a mesterszállási „szamár éren" lévő híd [lásd. 3. ábra] mindkét végén a töltéseket megszaggatta.78 Pest-Budán december 17-én a hajóhidat áttörte a zajló jég. December 27-én már -18 °C-t79 mértek és több napig tartó északi szél gyötörte a várost. Január 5-7. között Budán a hideg enyhült, a hónap közepére a Duna jege olvadni kezdett. Február közepén az enyhülést újfent a szigorú hideg váltotta fel Budán, ám március közepétől már az enyhülés dominált.80 51
