Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - VINCZE JÁNOS FARKAS: A telek szigorúsága a kunszentmártoni rév számadásai alapján (1779–1806)
1789/90-1798/99 Az évtized első tele a korábbihoz képest jóval enyhébbnek bizonyult. Bár 1789-ben az utolsó úsztatás november 23-án volt, de már február 27-én ismét megkezdődött. A révközlekedés viszont e tél során egyetlen napra sem állt le. 1789 decembere Debrecenben is kellemesnek és lágynak bizonyult. Bár több helyen hó volt jellemző, december közepére mind Pozsonyban, mind Pesten és Nagyszebenben enyhülés és olvadás volt jellemző. Február elején Pesten a hideg erősödött, ennek ellenére a Dunán csónakokkal közlekedtek, február 4-én pedig beállt az olvadás. A Szepességben Nagyszalókon márciusban már nem volt hó.50 50 Réthly 2009, 365-369. 51 HU-MNL-JNSZML-V.627. (Prothocollum Actorum Senatorialium 1788-1795.1790. december 4.193. o.) 52 Uo. (1791. február 26. 222. o.) 53 Réthly 2009, 375-379. 54 Fraunhoffer 1899, 97. és 99. 55 Rácz 2012,11. 56 Réthly 2009, 388-389. 57 Uo. 390. Az 1790-es évben rendkívüli szárazság uralkodott nem csak Kunszentmártonban, hanem az egész országban. A csapadékhiány mellett a melegebb időjárás is dominált. Habár az év utolsó úsztatása november 12-én történt, Józsa János főbíró december 4-én még erdőtelepítést javasolt, mivel „jó alkalmas lágy üdök járnak, addig is még el nem fagyna."51 1789/90 teléhez hasonlóan, egyetlen napra sem állt le a révközlekedés Kunszentmártonnál. Az enyheséget jól mutatja az is, hogy a városi tanács „az időnek ki nyilatkozását” tapasztalva már február 26-án a ménesek kihajtását javasolta.52 1790 decembere többnyire sarasnak bizonyult. Máramarosban a hónap közepéig fűteni sem kellett. Tolna megyében a következő év januárjában feljegyezték, hogy „az idén még nem tudjuk mi a' tél” Budán csak február 2- án kezdett fagyni, 7-én Buda és Pest között a Duna is fagyni kezdett, 13-án Pesten hideg idő lett, a dunai vastag jég zajlani kezdett.53 Feltehetően ez a kései hideghullám az oka annak, hogy a Körösön az első úsztatás csak április 25-én történt meg. Azonban e tél kapcsán mindenképpen fontos megemlíteni, hogy 1899-ben Frauenhoffer Lajos a megelőző száz év teleinek vizsgálata során megállapította, hogy az 1790/91-es volt az egyik legenyhébb. A budai adatsorok alapján az átlaghőmérséklet decemberben 3,0°C, januárban 3,2°C, februárban pedig 0,9°C volt.54 Rácz Lajos megállapítása szerint ez a tél volt az egész 18. század egyik legenyhébb tele.55 Az 1791/92-es tél szintén enyhének bizonyult. Bár november 4-én zajlott az utolsó úsztatás, de már március 17-én megkezdődött. A révátkelés karácsony első napján, valamint január-február-március hónapokban 2-2 nap szünetelt, márciusban utolsónak 12-13-án. Országosan a tél közepe rendkívül enyhe volt, néhol a bodza és az eperfa levelei is kihajtottak. A Duna január elején fagyott Pestnél, de 20-ára már megindult a zajlás.56 A kunszentmártoni révközlekedés január 8-án szünetelt. Február második felére Pozsonyban és Nagyszalókon is jelentős hó hullott.57 Ezzel lehet összefüggésben, hogy február 17-18-án a kunszentmártoni rév sem közlekedett. A dunai jég március 7-ére vonult le és indulhatott 48
