Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR – CSÖNGE ATTILA – MÁKOS JUDIT – MUCSI LÁSZLÓ – SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN – SZIKSZAI MIHÁLY – VINCZE JÁNOS FARKAS: A történelem kereke fordult egyet – Településfejlesztés és átalakuló életmód a 20. század második felében
városaink köztes helyet foglaltak el, ahol toronyházakat és tízemeleteseket ugyan nem, de négy-ötszintes házsorokat már felhúztak.11 11 Nem akartak toronyházat. Új Néplap, 2020. május 16.14. 12 A kockaházak eredetéről, típusairól és az elterjedése mögötti társadalmi változásokról lásd: „Ha így nézem polgári, ha úgy nézem szocialista." Interjú Tamáska Mátéval a kockaházak múltjáról és jelenéről. https://epiteszforum.hu/ha-igy-nezem-polgari-ha-ugy-nezem-szocialista—interju-tamaska-mateval-a-kockahazak-multjarol-es-jelenerol?fbclid=IwAR053WNZ_AIAvFPEQb7pqTNEBqXNc7HXqWV0BJ9cMKE9dxQPxU0NMdRHR Fo (Hozzáférés: 2021.11. 03.) 13 Valuch 2009, 23-53. 14 Jelenkor, 1847. szeptember 2. 15 Pesti Hírlap, 1847. szeptember 3. 16 HU-MNL-JNSzML-XXIII.12. (1968. MÁV tervdokumentáció) 17 Átadták a szolnoki személypályaudvart. Szolnok Megyei Néplap, 1975. július 13.1. 18 1980-ban a megye községeiben élő keresőknek közel egyharmada ingázott, leginkább Szolnokra, Jászberényre és Martfűre. Beluszky - Sikos 1986 19 Szikszai 1997, 81-82. A falusias utcakép lassan mindenhol átalakult, a hagyományos építkezési módokat kiszorította a modernebb technológia. A háromosztatú (szoba-konyha-kamra) parasztházak eltünedeztek, helyüket típustervek alapján készített kockaházak foglalták el.12 A vályogot felváltotta a tégla és beton, a nád- és rőzsetetőt a cserép és pala. A '80-as években már a kétszobás otthonok aránya volt a legnagyobb, de a háromszobás lakások száma is emelkedett, miközben a lakások komfortszintje is nőtt. A közművesített kistelepülések házai fölött „hidroglóbusz" magasodott, a házakban a kemencéket melegvizes, vagy gázos fűtési rendszerekre, az ásott kutakat csaptelepre, a lavórt fürdőszobára, a latrinát vízöblítéses WC-re cserélték. Istállók és fészerek helyett garázsok és műhelyek épültek az új életmódhoz igazodva.13 Országutak metszéspontja: 1847. szeptember 1-jén nyílt meg a 99 km hosszú Pest-Szolnok vasútvonal,14 amely megyénk területén az első vaspálya volt.15 A 19. század végére a fontosabb vasútvonalak Szolnoknál futottak össze. Ez döntő tényezőnek bizonyult, amikor a várost 1876-ban a frissen megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelyévé választották a rivális Jászberénnyel szemben. így vált Szolnok az Alföld egyik legjelentősebb közlekedési csomópontjává, melyet csak tovább erősített az elsőrendű főútvonal és az állandó vasúti és közúti híd megépítése. A '60-70-es években a város jelentős fejlődésen ment keresztül. Ennek részeként került sor a vasúti pályaudvar megépítésére, melynek áldásos hatását egészen a rendszerváltozásig élvezhette a település.16 Szolnok új állomásépületét 1975. július 12-én adták át a 25. Vasutasnap és a város 900 éves évfordulója alkalmából.17 Az új pályaudvar jelentős országos közlekedéspolitikai érdeket képviselt. A személyszállítás minőségének javítása másodlagos szempont volt. Ennek ellenére az utazóközönség - melynek túlnyomó többsége bejáró ingázó volt18 - egy európai színvonalnak megfelelő állomáson tölthette a várakozási időt. A politikusok számára a teherszállítás sokkal fontosabb volt, mert ez adta a vasút bevételeinek túlnyomó részét. Emellett természetesen a katonai szempontok is előtérbe kerültek, hiszen a Szovjetunió az országban állomásozó csapatai utánpótlását jórészt a Záhony-Szolnok-Budapest vasúti fővonalon bonyolította le.19 254
