Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: A felvidéki reformáció mártírja és az „Alföld megnyomorítója”? (Egy császári hadbiztos azonosításának problémái 1685/87-ben)
bár a vád vitatható tanúk állításain, és a perbe fogottak kínvallatása nyomán nyert vallomásain alapult. A kíméletlen brutalitás nem használt Caraffa hírének, aki a nevét már Debrecen 1686-os kíméletlen megsarcolásával hírhedtté tette. Az elmúlt években az eseményeket Kónya Péter, míg Caraffa személyét Czigány István kutatásai helyezték új megvilágításba.67 67 Kónya 1994.; Czigány 2018.; A törvényszékkel kapcsolatos újabb fejtegetésekre lásd: Filep 2004; Caraffa Gianbattista Vico által írott életrajza értékeléséhez számos szempontot nyújt: Koltay-Kastner - Benedek 1968 Antonio Caraffa (1642-1693) a Spanyol Birodalomhoz tartozó Nápolyi Királyság egy nagyhatalmú famíliájából származott. Tizennyolc évesen belépett a Máltai (Johannita) Lovagrendbe, melynek egyik nagybátyja utóbb a vezetője lett. Bátran harcolt az oszmán és berber kalózok ellen, a krétai háborúban, majd 1666 táján beállt I. Lipót hadseregébe. Itt lovastisztként szolgálva 1672-től ezredesként saját vértesezredet kapott. Közel egy évtizedig harcolt a Felvidéken a kurucok ellen, 1680 augusztusában (a távollétében) a regiment komoly vereséget szenvedett. 1683-ban vezérőrnagyként ott volt a bécsi csatában, majd Schulz altábornaggyal a bányavárosok megszállásában működött közre. 1684-ben a Rajna mellé vezényelték, de a francia békekötés nyomán újra a Felvidékre került. 1685 elejétől a bányavidéki csapatok parancsnoka lett, és a nyáron altábornaggyá nevezték ki. Aeneas Caprara tábornagy alatt harcolt Kassa ostrománál, amelyet őrsége Thököly váradi elfogatása (október 25.) után feladott. A török baklövés nyomán e hetekben Munkács kivételével az összes kuruc vár megadta magát, és Caraffa 1686 elején a Váradot biztosító Szentjobbot is bevette. Hadtestét tavasszal Eger blokádjára, és Scherffenberg tábornok Erdélybe küldött csapatai támogatására rendelték. Buda ostroma során Eger mellett Szeged és Várad őrségeit figyelte, majd a budai táborba rendelték. Ekkoriban a felső-magyarországi csapatok főparancsnoka, Scherffenberg mellett Mercy és Heissler is alája tartozott. 1687-ben a fősereg Eger elleni támadását támogatta, majd egyedül kezdte el az ostromot. Mivel a vár túl erősnek bizonyult, a kiéheztetés hozta meg a sikert. 1688-ban az erdélyi ügyek rendezésére küldték, majd magyarországi főhadbiztossá nevezték ki, tábornagyi rangban. Utolsó megbízatásként 1691-ben a milánói császári csapatok élén harcolt a franciák ellen. Caraffában komoly politikai racionalitás lakozott, és tudott kegyet is gyakorolni. Munkács kapitulációja után tiltakozott a Rákóczi-birtokok kamarai kezelésbe vétele miatt, mert a katolikus (!) árvák nem követtek el bűnt. Felvetette, hogy az örökös tartományokban kapjanak hasonló értékű birtokot. Zrínyi Ilona zárdába küldését fogságnak, az adott szó megszegésének tartotta, ami hitelteleníti a császárt és jómagát. Ám ez csak személyisége egyik oldala volt. Caraffa ama császári hadvezérek közé tartozott, aki az uralkodó és a Birodalom érdekében minden eszközt használhatónak tartott. Katonai szolgálata közel felét Magyarországon töltötte, ám annak vallási, politikai viszonyai idegenek, érthetetlenek voltak a számára. Itáliai katolikusként nem sok megértést tanúsított a protestánsok iránt. Elítélte a király elleni lázadást, Thökölyt a kereszténység ellenségének tartotta. Látta, hogy a magyar nemesség és a katonaság gyakran cserél pártállást, büntetlenül gyarapítva a befolyását. 24
