Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Szolnoki tervek

Minden komfortot nélkülöző lakások Erős túlzásnak tűnik azt állítani, hogy Szolnokon nyomortelepek álltak a két háború kö­zött. Az viszont a tervekből is kitűnik, hogy nagyon sok lakóépület rajza bukkan elő, ame­lyek csupán egy konyhából és szobából álltak. Alapterületük 20 m2 körüli volt. Anyaguk nincs feltüntetve, de valószínűleg vályogból készültek. Ezek a lakások főleg a Járműjavítót övező utcákban, a Kisgyepen (a mai Széchenyi lakótelep) épültek, de néhány ház rajza feltűnik a Zagyva túlsó partján épült övezetben, az akkor még Scheftsik-telepnek nevezett részen is. Szükséglakások menekülteknek Külön említésre méltó az a tervezet, amely 1921-ben készült és a Szolnokon építendő szük­séglakások telkeit ábrázolja. A helyszínrajz a Csokonai utca-Szántó utca-vasút által bezárt területen a régi vásárteret ábrázolja, mellette jelöltek ki házhelyeket a Trianon után az el­csatolt területekről Szolnokra menekülteknek.26 Az I. világháborút lezáró békekötések kö­vetkeztében ugyanis Romániából magyarok ezrei érkeztek az anyaországba. A menekülteket ideiglenesen a pályaudvaron helyezték el vagonokban. Itt azonban elég nyo­morúságos körülmények között éltek, ezért a kormány is arra törekedett, hogy kislakás­építési akció keretében ingatlanhoz juttassa elsősorban a középosztályt, a számukra épített két, három és négyszobás lakásokkal. 26 HU-MNL-JNSzML-V.473.c.-XVI 3339/1921 27 Szűcs 2019, 42-43. 28 Bojtos 2021 Dr. Kenéz Béla (Szolnok nemzetgyűlési képviselője a két világháború között) elképze­lése szerint először a város Zagyván túli részén, az úgynevezett Liba-legelőn akartak la­kásokat építeni a menekülteknek.27 Az általunk feltárt tervek viszont azt mutatják, hogy a Csokonai utca vasút felőli részén, a régi vásártér mellett (ma Pozsonyi úti vasúti aluljáró) jelölték ki a kiosztásra kerülő telkeket. Bojtos Gábor kutatása tárta fel a ténylegesen meg­valósult terveket, mely alapján tudjuk, hogy végül az Eötvös téri víztorony környékén va­lósult meg az elképzelés.28 Ismert helybeli építőmesterek A korabeli építőmesterek a maguk idején igazi polihisztorok voltak. Nemcsak a kivitele­zéssel foglalkoztak, de nagyon sokszor maguk készítették a terveket. Hírük messze eljutott az országban, ezért olykor más jelentősebb településeken álló épületek is a kezük munkáját dicsérik. A neves vállalkozók mellett kevésbé ismert kőművesmesterek neve is feltárul a terveken. A teljesség igénye nélkül közöljük az ismertebb építész-tervezőket. Madas Mihály 1880-ban Nagyszalontán született, Budapesten végezte a középiskolát és a felső ipari szakiskolát, ahol 1904-ben szerzett oklevelet. A következő évben jött Szol­nokra, ahol egy évi építésvezetőség után önállósította magát. A Kádas cég, Nagy Sándor, az Altmann és Halász társulás mellett egyike lett a város jeles építkezési vállalkozóinak. O építette Kádár cukrász lakóházát, a Trencséni és Heller féle gépgyárat, a Schwartz test ­245

Next

/
Oldalképek
Tartalom