Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Szolnoki tervek

stílusban épült meg. 1932. június 27-én adták át Magyar Királyi Posta elnevezéssel. Meg­nyitása után jelentős forgalmat bonyolított le. Említsük meg a szolnokiak által „Nerfeld palotaként" ismert Nerfeld Ferenc Bankházat, mert hiszen utóbbi volt a hivatalos neve. A város központjában állt egykori épület terve­zője egy ismert fővárosi építész, Szende Andor volt.19 Ugyanő tervezte Polgár László két­emeletes bérházát is a Baross úton (később a Délibáb presszó volt a helyén) és Dr. Hasznos József kétemeletes bérházát a Baross utca és a Kápolna utca sarkán.20 19 Szende Andor (1886-1972) a férfi műkorcsolya sport legeredményesebb hazai versenyzői közé tartozott. Három­szoros vb-bronzérmes, EB-ezüstérmes, négyszeres felnőtt, egyszeres ifjúsági magyar bajnok. 1909-ben végzett a Műegyetemen. A szolnoki „Nerfeld-palota" mellett ő tervezte például a mohácsi fogadalmi templomot, a sashalmi iskolát, az abonyi elemi iskolát és a kultúrházat, valamint a Tihanyi-félszigetre tervezett 300 férőhelyes iskolát. 20 Kétemeletes, magas tetős ház; a telekadottságok miatt két különböző részből épült össze. 1936-ból származnak a (József Attila úti laktanyaként ismert, ma már megszűnt) gya­logsági laktanya, valamint a következő évben a városháza udvarán lévő önkéntes tűzol­tólaktanya átalakítási tervei. Az 1938-as iratokban megtalálhatjuk az újvárosban felépült római katolikus templom terveit. A következő évből pedig előkerültek a Városmajor úton létesített tüzérlaktanya tervdokumentációi. Majd a háború felé sodródó ország jellegzetes építményeiként jelennek meg egyre többször az óvóhelyek. Magánépületek Ma is álló, városképi szempontból meg­határozó egykori magánházak Az alábbiakban az eddig előkerült ter­vek közül az általunk fontosabbnak ítélteket emeljük ki: Ehrlich Adolfné bérháza a Szapáry u. 16. szám alatt áll. Tervei 1911-ben készültek el. A háromemeletes épüle­tet a szecesszióra jellemző magas tető fedi. Az utcai homlokzat középső egysége a fősíktól hátrább épült meg egy kis emeletei udvar köré négyszög alakzatban. A két szélső homlokzati mező oromfalakkal kiemelve, az udvar felé nyolcszögletű toronyfor­mákkal rendelkezik. Az épület hom­lokzatát 2006-ban felújították. Ehrlich Adolfné szolnoki bérházának homlokzati rajza (HU-MNL-JNSzML-V.473.c-XIV 165/1911) 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom