Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Szolnoki tervek

Ha az építkezés befejeződött, használatbavételi engedélyt kellett kérni. A jelen dolgozatban egy megyeszékhely (Szolnok) levéltárban található tervdokumentációit vizsgáljuk meg 1904-től 1928-ig.

Talán 15 évvel ezelőtt még Dr.

Cseh

Géza kollégám kezdte el a Szolnok város polgármesterének iratainál található tervek, tervdokumentációk feltárását és adatbázisba rögzítését. A munka már akkor is óriásinak ígérkezett, hiszen több mint 100 iratfolyómétert kellett átnézni és értékelni. Kollégám ezért csak a városképi szempontból jelentősebb tervek feltárását végezte el. Az utóbbi években azonban megnövekedett az érdeklődés Szolnok régi tervei iránt, mind a kutatók, mind az ügyfelek részéről. Ezért döntöttünk úgy 2020-ban, hogy újra átnézzük Szolnok iratait és teljesen feltárjuk az itt található terveket. Az eddigi tapasztalatokat összegzem ebben az írásban.

A tervek feltárása

Az adatbázis elkészítéséhez minden iratot át kell nézni. Szerencsés körülmény, hogy 1904- től 1925-ig Szolnok város iktatóhivatalában kútfős iktatás történt. Ez lényegesen megkönynyítette munkánkat, mivel az építési tervek mind a

XIV

jelű iktatási számoknál kerültek elhelyezésre. 1926-tól azonban már áttértek a folyószámos iktatásra, ezért ettől az évfolyamtól kezdve tételesen kell átvizsgálni az adott év összes iratát.

A feltárás során a következő adatokat rögzítettük:- sorszám

- levéltári

jelzet- a

terv címe- rajzoló,

tervező neve- a

terv készítésének éve- a

terv mérete- a

méretarány- megjegyzés

A tervező nevét nem minden esetben lehet hitelt érdemlően megállapítani. Ugyancsak hiányzik a méretarány sok tervnél. A leggyakrabban az 1:100, illetve az 1:50 méretarányt alkalmazták. A megjegyzésnél tüntettük fel, mennyi tervrajz található az iratban és ezek milyen rajzok. Utóbbiak lehetnek alaprajzok, metszetek, homlokzati rajzok. A legtöbb tervnél az alaprajzot és a metszeti rajzot lelhetjük fel. A tervek leglátványosabb eleme, a homlokzati rajz azonban nem mindenütt készült el.

Összességében megállapítható volt, hogy a tehetősebb megrendelők számára országosan is ismert építészmérnökök készítettek terveket. A kevésbé igényes építményeket ellenben egyszerű kőművesmesterek, néhány esetben pedig maguk a tulajdonosok készítették.

226