Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: A felvidéki reformáció mártírja és az „Alföld megnyomorítója”? (Egy császári hadbiztos azonosításának problémái 1685/87-ben)
A helyzetet nehezítette, hogy közben Eperjes nyíltan a kurucok oldalára állt, és tevőlegesen is segítette a felkelőket a császári kézen levő Lőcse ostroma során. A kurucok visszavonulása után a városra ezért súlyos hadisarcot róttak ki, és kötelezték a császári hadak befogadására. Jelentősen korlátozták Eperjes politikai és gazdasági jogait, de egymást érték az evangélikus egyházzal szembeni intézkedések is. Spankau előbb a Kollégiumot, majd 1673 tavaszán az összes evangélikus iskolát és templomot elfoglalta. A tanárokat, lelkészeket kiűzte és a Kollégium épületét a jezsuitáknak adta át, ahol aztán katolikus gimnázium létesült. Webernek is igazolnia kellett magát, mire 1673 tavaszán áttért a katolikus hitre. Bizonyos kapcsolatai még maradhattak Bécsben, mivel I. Lipót már április 19-én felmentette a hűtlenség vádja alól. A rekatolizálás nem váltott ki nagy helyi felháborodást, mivel 1675- 1683 között újra eperjesi főbíróvá választották, bár csak egy szavazattal. Elgondolkodtató viszont, hogy könyvírói és kiadói életszakasza ekkorra lezárult. Vannak, akik ezt anyagi helyzete megrendülésével magyarázzák, ám elképzelhető, hogy az okok életkorában, városi feladataiban, vagy lelkiismereti kérdésekben keresendők. Az áttérése ugyanis szöges ellentétben állt mindazzal, amit a személyes hit és a politikai közösség kapcsán vallott.50 50 Erdős 2017, 478-479. 51 Gömöry 1933,19. 52 Bubryák 1995, 335-343.; Erdős 2017, 480. 1682 nyarán aztán Thököly kurucai elfoglalták Eperjest, ami egyben a helyi reformátusok felszabadulását is jelentette az ellenreformáció elnyomása alól. A város visszakapta az abszolutizmus idején elveszített kiváltságait, ezért politikai és gazdasági szempontból is a kuruc mozgalom elkötelezett híve lett. A fejedelem egyúttal visszaadta az evangélikusoknak a tőlük elkobzott templomokat és iskolákat, a jezsuitákat pedig kiűzte a városból. Különösen sokat tett a Kollégiumért, amelynek egykor maga is tanítványa volt. Visszahívta az elűzött lelkészeket és tanárokat, visszaadatta az elvett birtokokat, az iskolának ajándékozta 600 holdas tállyai szőlőjét és rimaszombati jövedelme felét is.51 így válik érthetővé, hogy 1682 augusztusában Weber visszatért az evangélikus hitre. Vallási meggyőződésén kívül erre buzdíthatta, hogy a környék városai mind Thökölyt támogatták. Eperjes iparosai a kuruc hadsereg fő ellátói közé tartoztak (fegyver, lőszer, ruházat és egyebek), de a polgárok állandó és rendkívüli adókkal is hozzájárultak a fejedelemség működéséhez. Weber János 1684. május 7-én halt meg. Bár megérte az evangélikus vallás újabb szabadságát, a törökök bécsi veresége után még Thököly fejedelemsége megingásának is tanúja volt. Helyzete fonákságát látva úgy végrendelkezett, nem méltó arra, hogy díszes síremléket állítsanak neki, sőt arra sem, hogy egy templomban helyezzék örök nyugalomra.52 János lányairól semmiféle, fiairól inkább csak töredékes adataink vannak. Jó nevelést kaptak, apjuk külön nevelőt fogadott melléjük, maguk külföldi egyetemre is jártak, így nagy műveltségű ifjakká serdültek. Dániel is az eperjesi evangélikus gimnáziumba járt, 1669-ben a második poétái osztályban említették Serédy Mártonnal, Szinyei-Merse Ke- 21
