Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - BÉRES MÁRIA – BOJTOS GÁBOR: Zsidó kitelepítettek Tiszaföldváron (1951–1953)
A Magyar Kommunista Párt megyei pártbizottságának jelentései33 alapján megállapíthatjuk, hogy a tiszai alsó járást 1946-tól a legrosszabb járások között emlegették: „A járásban a politikai élet a kisgazdák részéről igen élénk a reakció erős, amit még támogat az is, hogy bortermő vidék és az ujgazdákat nem érdekli más, mint az alkohol. A reakció igyekszik a pártot elszigetelni, ami sikerül is, mert a megyében a párton belül a személyeskedés sehol nincs úgy elfajulva, mint ebben a járásban és pártélet nincs.”^ A következő hónapokban már ellenforradalmi, fasiszta szervezkedéseket vizionáltak a kommunisták a járásban („két fasiszta ügynököt tartóztattak le, akiknél megtalálták egész délmagyaroszag fasiszta ügynökeinek és internáltjainak a névsorát”) és kiemelték a Sulyok Dezső által alapított Magyar Szabadság Párt tiszaföldvári pártszervezetének megalakulását.35 A Szabadság Párt a járási székhely után Cibakházán, Tiszainokán és Tiszakürtön is sikeresen terjeszkedett. A pártjelentés szerint Tiszaföldváron „a Sulyok pártnak [...] kb. 500-520 tagja van, amelynek még kb. 70%-a kisgazda párttag, különösen az értelmiség húzódik felé je ”.36 33 HU-MNL-JNSzML-X.40.a. (1945-1948.1. sorozat, 9. ő. e.); Köszönjük Csönge Attilának, hogy felhívta a figyelmünket a jelentésekre! 34 Uo. (9. tétel) 35 Uo. (13. tétel) 36 Uo. (19. tétel) 37 Uo. (2. sorozat, 25. ő. e. 7., 8. és 12. tételek) 38 Dorkota 1958, 3. A kommunisták - a növekedési határuk elérése miatt - „komoly tisztogatást” végeztek pártjuk helyi szervezetében: fegyelmi eljárás után kizárták pl. a párt titkárát, Strasszer Árpádot („elvtársunkkal és ezzel kapcsolatban a párttagsággal már oly rengeteg baj van”) és Szabó Andrást, a kommunisták helyi tömegszervezőjét („úgyszólván semmit nem csinált”), a földművesszövetkezet ügyvezető igazgatóját.37 A termelőszövetkezeti mozgalom 1948-as indulását Dorkota Lajos (az egyik alapító) plasztikus leírása örökítette meg. 1948 szeptemberében az Országos Mezőgazdasági Kiállításon járó parasztok „elhatározták, hogy ha hazamennek [...], termelőszövetkezetet alakítanak. [...] Az elbeszélgetések nyomán 11 (Tizenegy) dolgozó parasztnak meghívót küldtünk ki, hogy egy gyűlésen megalapítsuk a termelőszövetkezetet. [...] A[...] 11 dolgozó paraszt mellett 140-150-re tehető azok száma is, akik a szervező gyűlésen megjelentek meghívó nélkül is. A meghívó nélkül megjelentek között nagyon sok volt olyan, aki részegen, vagy legalább is erősen ittas állapotban jelent meg. Sajnos, az ittas és részeg személyek között több kommunista (párttag) is volt, akik disznóölő késekkel, ekevasakkal, vasgereblyével és egyéb ütőszerszámokkal »felszerelve« fenyegették meg azokat, akik a gyűlést kezdeményezték. Az ittas és részeg személyek a termelőszövetkezetet alakítani akarók névsorát követelték, hogy ezekkel leszámolhassanak. A pártszervezet vezetősége és akik kezdeményezték a termelőszövetkezet szervezését, azt felelték, hogy nem tudják kik azok, akik megindították a termelőszövetkezet szervezését, alapítását. A termelőszövetkezeti szervező gyűlésen résztvett a Szolnok Megyei Pártbizottságtól Hegedüsné Elvtársnő is, akit az ittasok és részegek mint idegent felismertek és lehordták mindenféle kurvának és kiabálva követelték, hogy hagyja el a termet, takarodjon még a környékről is. [...] Sokan azt kiabálták, hogy aki kezdeményezte a termelőszövetkezet szervezését, az eladta a pártot, eladta a Rákosi-telepet. Mivel a helyzet súlyos volt, értesítettük a rendőrséget. A rendőrség nemsokára megjelent s ennek következményeként a hangoskodók egy része kezdett szétoszlani. [...] A megalakult termelőszövetkezet az Úttörő termelőszövetkezet nevet vette fel.”38 193
