Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
rítani kell az iskolák, tantermek és tanerők számát, hogy minél jobb feltételeket biztosítsunk a jövő reménységei, a kis magyarok elemi oktatásának.. ."207 Mindez azt jelentette, hogy az új kormány oktatáspolitikájában az alsófokú iskolák fejlesztésére, és kifejezetten a jobb infrastrukturális feltételek megteremtésére helyezte a hangsúlyt.208 így amikor Kácsor Ferenc 1953 nyarán sem fordított kellő gondot az iskolák tatarozására és az éppen építés alatt álló új iskolák időben történő befejezésére, gyakorlatilag az új kormány programjával ment szembe. A megyei vb 1953. július 28-án határozatban rögzítette is, „nem tűri el, hogy a tanyai iskolákban a tanítók végezzék a takarítást, hogy ne legyen tüzelő és magukra hagyják a tanyai tanítókat."209 A vb „utoljára" szólította fel az osztály vezetőjét, hogy érjen el gyökeres változást ezen a téren. A vb ülésén arra is felszólították Kácsort, hogy „vegye kézbe az osztály munkájának irányítását. Az osztályvezetői feladatokat ne bízza helyettesre, hanem maga lássa el. Érezze felelősségét az egész megye oktatási helyzetéért. Az osztály dolgozóit számoltassa be munkájukról, de ellenőrizze is a kapott felvilágosítások valódiságát."210 Tehát a tanyai iskolák renoválásának elmulasztása mellett ismét helytelen vezetési gyakorlata miatt kapott bírálatot. A határozatok szövegéből kitűnik, hogy Kácsor ekkor egy utolsó lehetőséget kapott arra, hogy a vb és a párt elvárásainak megfelelően javítson munkáján. Ez azonban nem következett be, így 1954. január 12-én felmentették osztályvezetői állásából. Munkáját január 31-ig végezhette.211 207 Idézi: Knausz 1994, 84. 208 Uo. 209 HU-MNL-JNSzML-XXIII.2.a. (467/1953. vb. számú határozat. 1953. július 28.) 210 Uo. (468/1952. vb. számú határozat. 1953. július 28.) 211 Uo. (23/1954. vb. számú határozat. 1954. január 12.); Vö: HU-MNL-JNSzML-XXIII.4.a. (K-141-5/1954. Kácsor Ferenc munkaviszonyának megszüntetése. 1954. január 31.) Kácsor Ferenc osztályvezetői teljesítményét nehéz értékelni. Egyfelől a forrásokban megjelenő állandó bírálatok problematikájáról már szóltam. Másfelől viszont az is nehezíti az értékelést, hogy a rendszer jellegéből adódóan Kácsor számos olyan intézkedést hozott, amelyeket saját korában pozitívnak és előremutatónak ítéltek, ma már azonban tudjuk, hogy végül negatív hatást gyakoroltak a magyar oktatásra, sőt, több esetben az emberi jogokat is sértették. Gondolhatunk itt például a tanulók előmenetelének tudatos manipulálására vagy a hitoktatás ellehetetlenítésére. Azt nem állíthatjuk, hogy Kácsor egy személyben felelős lett volna a korszak közoktatását jellemző anomáliákért, hiszen egy diktatúra keretei között fejtette ki tevékenységét, ahol elvárták tőle ezeket a ma már problémás intézkedéseket. Azt viszont kár lenne tagadni, hogy tökéletesen beleilleszkedett ebbe a rendszerbe és tagja lett a gépezetnek. Mivel egész életében marxista volt, bizonyos intézkedéseket valószínűleg meggyőződéssel érvényesített. A munkáskáder típusát testesítette meg, bár rendelkezett a fejlődésre való hajlandósággal és igyekezett képezni magát. Szakmai felkészültsége ennek ellenére is finoman szólva hiányos maradt. Intézkedései általában a felettes szervezetek elvárásainak teljesítésére szorítkoztak. Ezt várta el a felügyelete alá rendelt intézményektől is. Fegyelmezett párttagként nagyon ritkán engedte meg magának, hogy olyan kritikával éljen, amely az oktatási rendszer lényegi hibáit érinti, az ugyanis kellemetlen lett volna a felsőbb szervezetekre nézve. Ha tett is ilyet, akkor általában csak rögzítette az adott problémát, de annak érdemi kezelésére vagy nem vállalkozott, vagy nem voltak hozzá megfelelő eszközei. Amennyiben a beosztottak munkájában 173
