Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
eredménnyel teljesített, tehát a lemorzsolódás veszélye fenyegette.138 A problémát súlyosbította, hogy a rosszul teljesítő tanulók között éppen a munkás- és parasztszármazásúak voltak többségben. A statisztikák szerint a munkásszármazású tanulók 64,1%-a, a parasztszármazásúaknak 68%-a közepes vagy annál rosszabb átlageredményt ért el az iskolában. Kácsorék a számokat két okkal magyarázták. Egyrészt elismerték, hogy a tsz-ek és a különböző üzemek túlságosan nagy csáberővel bírnak a nehéz szociális helyzetben lévő tanulók számára, akik a pénzkereset érdekében hajlamosak félbehagyni az iskolát. Másrészt azt feltételezték, hogy a pedagógusok az alsóbb társadalmi osztályokból származók diákokkal szemben túlzó elvárásokat fogalmaznak meg és szigorúbban osztályozzák őket.139 A középiskolai továbbtanulást érintően a legnagyobb hibát abban látták, hogy számos iskola igazgatója mereven kezelte a megadott felvételi keretet és csupán arra helyezte a hangsúlyt, hogy a meghatározott keretnek megfelelő jelentkezési létszámot feltöltse, arra azonban kevesebb gondot fordított, hogy elsősorban a munkás- és parasztszármazású tanulókat győzze meg a jelentkezés fontosságáról. Kácsor az itt mutatkozó hibákért a járási és városi oktatási osztályok előadóit tette felelőssé. Az egyetemi jelentkezéseket illetően apró aránytalanságokat vélt felfedezni. Kifogásolta, hogy egy-egy szakra túl sokan jelentkeztek, más szakokra viszont kevesen. A hiba kiküszöbölésével, tehát a tanulók arányosabb elosztásával a megyei iskolabizottságot bízta meg.140 A jelentést május 2-án tárgyalta a vb, ahol azt a határozatot hozták, hogy az osztály munkatársai szúrópróba-szerűen ellenőrizzék a pedagógusok tevékenységét és vizsgálják ki, hogy azok nem támasztanak-e túlzottan nagy elvárásokat a munkás- és parasztszármazású tanulókkal szemben. Ha a nevelőknél „káros tevékenységet" észlelnek, saját hatáskörükben, illetve a járási és helyi tanácsokon keresztül torolják meg, valamint tegyenek jelentést az ügyről a megyei vb-nek.141 138 HU-MNL-JNSzML-XXIII.2.a. (Kácsor Ferenc jelentése a május 2-án tartandó vb ülésre 1951. április 24. 3-4. o.); Kácsor nem fogalmazta meg pontosan, hogy a statisztikai adatai csak az általános iskolai tanulókra vonatkoznak-e, vagy a középiskolásokra is. 139 Uo. Kácsor ezen megállapítása részben ellentmondott Révai József az MDP II. kongresszusán elmondott beszédének. Révai kifejezetten követelte a szigorú tanulmányi fegyelmet és olyan osztályozást sürgetett, amely valóban a gyermekek tudását tükrözi. Kardos 2007, 66-67. 140 HU-MNL-JNSzML-XXIII.2.a. (Kácsor Ferenc jelentése a május 2-án tartandó vb ülésre 1951. április 24. 3-4. o.) 141 Uo. (317/1951. vb. számú határozat) 142 HU-MNL-JNSzML-XXIII.15.a.-1210-O-l-ll/1951 (Jegyzőkönyv. 1951. április 27.) Révai beszédének kivonatát lásd: Révai 1951 Kácsor Ferenc osztály vezetőként az 1951. április 27-én megrendezett értekezleten találkozott első ízben a megye általános iskoláinak igazgatóival. Az összejövetelen az új vezető elsősorban a pártállami elvárásokat tolmácsolta alárendeltjei felé. Révai Józsefnek a II. pártkongresszuson elhangzott beszédére támaszkodva kifejtette, hogy a mezőgazdaság kollektivizálása mellett a kultúrforradalom frontján vár a legnagyobb feladat az országra. Ennek megfelelően az ötéves terv végére 65 000 új típusú értelmiségi kinevelésére van szükség.142 Annak érdekében, hogy ez sikerüljön, Kácsor a beiskolázások körül mutatkozó hibák elhárítását jelölte meg legfontosabb feladatként. Szerinte a tanulók a különböző „szakokra" azért jelentkeztek nagyon aránytalanul, mert a pedagógusok nem tanulmányozták kellő alapossággal a párt II. kongresszusának határozatát, így nem tudtak kellő felvilágosítást adni a továbbtanulni vágyóknak.143 Kácsor megkövetelte, hogy a pedagógusok 164
