Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
kapott. A bizottság szakértői szerint a munkaszervezés nélkülözte az észszerűséget és a szakszerűséget. Az iskolák ellenőrzésével foglalkozó előadók például tervszerűtlenül, ad hoc módon végezték a kiszállásokat, és az sem volt egységes szempontok szerint meghatározva, mit is kell megvizsgálniuk ezen alkalmak során. A munkatársak fluktuációja nagyon magas volt, néhány hónap leforgása alatt például három különböző embert alkalmaztak az osztályon bérfelelősként. Az ügyiratokat és a velük járó feladatokat nem a dolgozók munkakörének megfelelően osztották szét, hanem teljesen rendszertelenül, így amikor a bizottság a vizsgálatot tartotta, a személyügyi előadó éppen azzal foglalkozott, hogy bizonyos tantermek istentisztelet céljára történő átengedését elintézze.125 A megyei osztály az alárendelt tanácsszervekkel sem alakított ki megfelelő kapcsolatot, ezért bizonyos helyi problémákról Szolnokon nem is szereztek tudomást. A munkatársak képzésére sem fordítottak kellő figyelmet. A minisztérium szakemberei például megdöbbenve tapasztalták, hogy Szolnokon az általános iskolákkal foglalkozó előadó nem rendelkezett pedagógusi végzettséggel.126 125 Uo. 126 Uo. Úgy tűnik, a vezetővel szemben elnézők voltak, ugyanis ekkor még Kácsor Ferenc sem rendelkezett pedagógus végzettséggel. 127 HU-MNL-OL-XIX-I-5-d. (KM kollégiumi értekezlet jzkv. Az 1951. május 24. ülés jegyzőkönyve) 128 Uo. Persze feltehetjük a kérdést, hogy a segédlevéllel bíró Kácsor vajon mire taníthatta volna a tanári oklevéllel rendelkező beosztottjait. Nyilvánvalóan nem korszerű szakmai fogásokra vagy módszerekre, sokkal inkább megfelelő politikai szemléletmód elsajátítására. A hibák kijavításának súlya Kácsor Ferenc vállára nehezedett, akitől a minisztérium komoly teljesítményt várt el. Biztosítania kellett, hogy az osztály a szervezési kérdések mellett sokkal behatóbban foglalkozzon az oktatás és nevelés problémáival, azaz a szigorúan vett tanulmányi ügyekkel. Felszólították, hogy tartson szorosabb kapcsolatot a járási és városi oktatási csoportokkal, valamint az iskolákkal. A szilárd vezetői és irányítói munka mellett nagy gondot kellett fordítania az ellenőrzés kiépítésére, ennek érdekében gondosan kellett kiválasztania a tanulmányi felügyelőket, akik a legközvetlenebb kapcsolatban álltak az iskolákkal. Az oktatási állandó bizottságok megerősítése és munkájuk tartalmassá tétele is Kácsor feladata lett, akit a minisztérium küldöttei bíztattak, hogy a továbbiakban is támaszkodjon az eddigi tapasztalataira, adaptálja azokat a jelen körülményekre, de „ne felejtse el: nem pártaktívákkal, hanem pedagógusokkal foglalkozik."127 A minisztérium kifejezetten elvárta, hogy Kácsor partnerként kezelje alárendeltjeit, törődjön sokat velük, tanítsa, nevelje és minden kérdés megvitatásába vonja be őket, hogy a munka minél szervezettebben és szakszerűbben menjen.128 Az új vezető az osztály munkájának megjavítása mellett a korszak közoktatását érintő súlyponti kérdésekkel is kénytelen volt foglalkozni. Ezekről már az első, átfogó jelentésében megemlékezett, melyet a megyei vb számára írt 1951. április 24-én. A beszámolóban, melynek összeállításánál nyilvánvalóan segítségére voltak munkatársai, elsősorban a továbbtanulással és a lemorzsolódással foglalkozott. Az 1950-es évek elején ezek voltak a közoktatást érintő legfontosabb problémák. Az egyházi iskolák 1948-as államosítása és a kommunista hatalomátvétel után az MDF fő célkitűzése a közoktatás forradalmi átalakítása volt. A hazai iskolákból igyekeztek teljesen kiszorítani a vallásos világnézetet, amit felváltott az államideológia szintjére emelt marxizmus-leninizmus minél szélesebb körben 162
