Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Mozgalmárból oktatási osztályvezető. Kácsor Ferenc élete és hivatali tevékenysége
A háborút követően Kácsor határozottan lépdelt fölfelé a politikai ranglétrán. 1945- 1946-ban az SZDP Egri járási titkáraként dolgozott, majd 1946 és 1948 között a párt Szatmár-Bereg vármegyei titkára volt.60 Az ő vezetése alatt a párt megyei szervezete kezdetben határozott együttműködési szándékot mutatott a Magyar Kommunista Párttal.61 Ez a politika azonban az 1947-es választások előtt megváltozott. Filep János és Németh Péterné kutatásai szerint Kácsor ekkor már a szociáldemokraták jobbszárnyához tartozott, olyanynyira, hogy „kommunistaellenes, jobboldali politikája megosztotta az SZDP-t."62 Jobboldalisága valójában azt jelentette, hogy határozottan képviselte pártja érdekeit egyrészt a kommunistákkal, másrészt azokkal a szociáldemokratákkal szemben, akik erőteljesen az MKP felé húztak. A későbbi interpretáció szerint Kácsor és a járási titkárok jobboldali, kommunista-ellenes választási agitációja hatására sok elégedetlen párttag átlépett az MKP-ba, köztük olyan vezetők is, mint Gál Elek alispán és Forgács József mátészalkai járási főjegyző.63 Az SZDP problémáit tovább mélyítette, hogy a központi vezetőség döntése értelmében a Szatmár-beregi választókerület képviselőjelöltjeinek listáján Széles Elemér megyei elnök valamint Kácsor Ferenc megyei titkár csak a 9. és 12. helyen szerepelt.64 A helyzet nyerteseivé a kommunisták váltak, akik kihasználták Kácsorék sértődöttségét és még tovább tudták mélyíteni az árkokat a párt jobb- és balszárnya között.65 Végül 1947- ben a Szociáldemokrata Párt a szavazatok 7,3%-át szerezte meg Szatmár-Bereg vármegyében, amivel csupán a negyedik helyet érte el a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt és a Magyar Kommunista Párt mögött.66 60 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc önéletrajza. 1964. január 13.) 61 Sipos 1971, 99. 62 Filep - Németh 1990, 65.; Vö: Sipos 1971,102-103. 63 Filep - Németh 1990, 65. 64 Uo. 105. 65 Uo. 68. 66 Uo. 74. 67 A pártegyesülés előtt a szociáldemokrata párttagok körében végzett tisztogatásokról analógiaként lásd: Csönge 2007, 37. és Wencz 2016, 208-215. 68 HU-MNL-JNSzML-XXXV.64. (Mikrofilmek. I/K/2. Kácsor Ferenc. Kácsor Ferenc önéletrajza. 1964. január 13.) 69 A Tiszai alsójárás közigazgatási székhelye 1884 óta Tiszaföldváron volt, a megyei kisgyűlés azonban 1948. április 15-én hozott egy határozatot, mely szerint Kunszentmártonban kell kialakítani a járás központját. Az ügy elhúzódott, végül a járási székhely csak 1950-ben került Kunszentmártonba. Ugyanekkor a járás neve is megKácsor Ferenc bármennyire is jobboldalinak számított 1947-ben, ahhoz elég megbízhatónak bizonyult, hogy 1948-ban felvegyék az egységes munkáspártba.67 A pártegyesítéskor valószínűleg Kácsornak sem esett nehezére a kommunistákhoz csatlakozni, hiszen a múltban többször is előfordult, hogy saját pártvezéreivel szemben inkább velük szimpatizált. Mindenesetre tény, hogy 1948-ban felvételt nyert a frissen megalakult Magyar Dolgozók Pártjába (MDP).68 A kommunista pártban Történetünk főszereplője az MDP-be való belépését követően került első ízben kapcsolatba Szolnok megyével. 1948 júliusában a párt a megye déli csücskében fekvő Tiszai alsójárásába helyezte.69 Káli Csaba Zala megyére vonatkozó kutatásai során arra a következtetésre 153
