Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - SULÁK PÉTER SÁNDOR: „Az Úr adta, a nép elvette.” Betekintés a földreform egyháztörténeti vonatkozásaiba Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (1945–1948)
Éppen ezért a hosszú távú cél, hogy a birtokösszeírási ívek alapján számszakilag ábrázolható legyen, hogy a közigazgatási megye mezőgazdaságilag hasznosítható földterületeiből mekkora birtoktest volt az egyház tulajdonában vagy javadalmi földként annak használatában, ebből mekkora területet mentesítettek a megváltás alól, s azok milyen gazdasági adottságokkal rendelkeztek, illetve mennyit osztottak szét, kiknek, mennyire életképes gazdasági konstrukciókban. A felmérés részét képezi, hogy hány esetben volt nyoma egyházi fellebbezésnek és hogy nagyságrendileg mennyi volt ezekből a rendelkezésre álló források alapján sikeres. A fentiekből a jelenleginél is pontosabb képet kaphatunk az alsópapság helyzetértékeléséről és cselekvési lehetőségeiről. A földosztással kapcsolatos egyházi panaszügyeket mindenképpen fontos kategorizálni, nemcsak típus szerint, de a terület sajátosságait is figyelembe véve. A töredékes információkat tartalmazó forrásanyag alapján csak óvatosan lehet bármiféle hosszú távú következtetést levonni, s egy kizárólagosan a megoszlásokra szorítkozó kvantitatív elemzés is nehézségekbe ütközhet, hiszen az eltérő időpontok a folyamatban lévő birtokügyeket különböző fázisokban láttatják.77 Ezért jelen esetben célszerűnek tűnt, hogy a vonatkozó forrásanyag adatai által a legexponáltabb sajátosságokat figyelembe véve válasszam ki a vizsgált településeket. A problémás helyekről ugyanis inkább érkezhettek jelentések, míg a gazdaságilag szegényebb régiók egyházközségei valószínűleg az elsőfokú kedvezményezettjei lehettek a földosztásnak. tani a kutatás fókuszpontját. A jelenleg rendelkezésemre álló forrásanyag feldolgozottsága, s e tanulmány terjedelmi korlátái miatt célszerűbbnek láttam ezúttal eltekinteni ettől. 77 Ennek egyházmegyei vonatkozású vizsgálatáról lásd Horváth 2017a, 538. Dacára a még számos megválaszolatlan kérdésnek, a háború és az 1945-ös év új helyzetet teremtett. A régi szigorú paraszti szociokulturális közösségi szabályokat felborította, mely állapot a közeljövőben az MKP agrárpolitikájának szempontjából stratégiai jelentőséggel bírt. A földosztással párhuzamosan, a formálódó demokrácia leple alatt a kommunista pártnak a vidéki miliőkben történő térfoglalása zajlott a birtokviszonyok átalakítása és a közigazgatási adminisztráció megszállása révén. Lehet, hogy az egykori „úri Magyarország" nincstelenjei földhöz jutottak, csak éppen az nem válhatott a közbeszéd részévé, hogy ezek a széttöredezett törpebirtokok nemzetgazdaságilag mennyire életképtelenek lettek. Az egyházi birtokok feloszlatása pedig az első lépcsőfok volt oktatási intézményeinek és civil szervezeteinek ellehetetlenítésén keresztül a teljes politikai alávetettség megteremtéséig. A fennálló, évszázados múltra visszatekintő, jogos társadalmi sérelmeket politikai haszonszerzés céljából meglovagló, komoly nemzetközi támogatást a háta mögött tudó politikai kurzus földreform-koncepciója a fenti okok révén vált kizárólagossá. így foszthatták meg létalapjától a társadalom egzisztenciálisan legpotensebb részét és minden „ellenpolitikai" intézményt, köztük az egyházakat is, ezáltal felszámolva a későbbi gazdasági ellenállás lehetőségét. Ezért, valamint a fokozódó hidegháborús feszültségek miatt lehetett rátérni a szovjet típusú kolhozosításnak arra az útjára, amelyhez 1944-1945 fordulója még túl korai volt. 141
