Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - SULÁK PÉTER SÁNDOR: „Az Úr adta, a nép elvette.” Betekintés a földreform egyháztörténeti vonatkozásaiba Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (1945–1948)
natkozólag a földreformrendelet 4-6. §-ai érvénytelennek tekinthetők. Erre hivatkozva ismételten kérték az OFT-t, hogy az elkobzásról szóló határozatot oldja fel. Az MFT sérelmezett döntését indokoló 100 kh holdat meghaladó birtoknagyság téves megjelölése pedig onnan származott, hogy a lelkész idősebbik fia, ifj. Falussy Gusztáv - aki az új „demokratikus hadsereg" hadnagyaként szolgált - 5 hold földjét is beszámította a birtokívbe a földigénylő bizottság.62 alapszervi titkára. Majoros még egy fontos körülményt említ: Falussy lelkészi javadalmi földjén kívül az egyházközség 1285 hold szántójából 100 holdat ugyan meghagytak, de ennek jövedelme a helyi gimnázium, a huszonhárom tanerős népiskola, a három segédlelkész és két kántor megélhetését nem fedezi. A fenntartás alapját képező föld jövedelem-kiesése folytán a presbitérium pénztára fizetésképtelen, a Tiszántúli Egyházkerület tehetetlen. így az 54 éves lelkész számára létkérdés, hogy visszakapja földjét. 62 Uo. 63 Uo. 64 Uo. Ezt alátámasztja a Tapolcai Járásbíróság 1946. augusztus 26-i körjegyzői igazolása is: Falussy Gusztáv és neje révfülöpi tulajdonukat a vonatkozó kataszteri birtokív és a meglévő adásvételi szerződés tanúsága szerint 1943-ban 14 ezer p vételárért eladták Molnár István révfülöpi lakosnak. A Szentkirályszabadjai körjegyzőség igazolása szerint 1942-ben a honvédkincstár céljaira 29.172 p vételárért cserébe a lelkész földjéből 6 kh 124 nölnyi területet kisajátítottak. Ebből a pénzből vették aztán Falussyék mezőtúri földjüket. A kővágóörsi községi elöljáróság korrekt módon bevallotta azt is, hogy a tapolcai telekkönyvi hivatal - melynek illetékességi körébe az eladott révfülöpi ingatlan is tartozik - egy 1945. március 26-i bombatalálat következtében az összes iratokkal együtt elpusztult, de az adásvételi szerződés másodpéldánya a vevő, Molnár István tulajdonában volt - viszont 1945. november 28-án az OFT nevében dr. Zsolt László minisztériumi titkár utasította a vármegyei végrehajtó szervet, hogy terjessze fel a földigénylő bizottság azon iratait, melyek alapján a megyei tanács az elkobzást megrendelő határozatát meghozta. Az ügyosztályvezető külön hangsúlyozta, hogy „szilárd tényeken alapuló terhelő adatok nélkül a népellenes magatartás" vádjai érdemi tárgyalás alapjául nem szolgálhatnak.63 Az országos szerv rendelkezéseit a megyei tanács december 17-i leiratában továbbította a mezőtúri földigénylő bizottságnak. A megyei végrehajtó szerv ügyvezetője leszögezte: az a tény, hogy a lelkész a MEP kerületi elnöke volt, önmagában még elégtelen ok az elkobzásra, főleg, hogy a fellebbezéséhez csatolt nyilatkozatában igazolta, hogy a német megszállás után rögvest lemondott, ráadásul politikai magatartása elnökségi mandátuma alatt is szembehelyezkedett a szélsőjobboldallal. A mezőtúri községi földigénylő bizottság vonatkozó iratanyagában nem maradt fenn arra utaló bizonyíték, hogy sikerült volna megbízható, szavahihető tanúvallomásokat kicsikarniuk. Ettől még persze terelhették az ügyet informális irányba, de ez a tényeken nem változtatott. 1946. szeptember 9-én a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) Falussy Gusztáv református lelkészt bűncselekmény hiányában felmentette. Mivel a hivatalos ítéletet még nem postázták, a védőügyvéd tájékoztató levelét a lelkipásztor már másnap beterjesztette az Országos Tanácshoz azzal, hogy a földigénylő bizottság Falussy és neje földjének elkobzását még mindig a Megyei Tanács augusztus 21-i, időközben megsemmisített ítéletére alapozza. Pedig azóta már maga az MFT is revideálta korábbi határozatait. Egy szeptember 10-i kiszállása alapján megállapította, hogy a Falussyné 12.518. sz. telekkönyvi betétben foglalt 13,5 hold földje mind a mai napig az asszony birtokában van. Továbbá, az említett földterület a fennálló bizonyítékok alapján mégsem tekinthető háborús szerzeménynek.64 135