Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)
TANULMÁNYOK - SULÁK PÉTER SÁNDOR: „Az Úr adta, a nép elvette.” Betekintés a földreform egyháztörténeti vonatkozásaiba Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (1945–1948)
pülésének példáján. A kutatás során az alábbi problémát érdemes figyelembe venni: a vármegye területe római katolikus oldalról az egri és a váci, református oldalról pedig a nagykunsági és délpesti egyházmegyék egyházkormányzati fennhatósága alatt állt. Az egyes egyházmegyék több közigazgatási (vár)megyét is érintenek, a felekezetek gazdasági helyzetéről rendelkezésre álló forrásanyag mennyiségi eloszlása pedig eléggé egyenetlen, ráadásul valamennyi vonatkozó birtokügy esetszintű elemzése a túlzott időigényesség és a logisztikai kihívások miatt nem reális. Másrészt a kutathatósági akadályok, a terjedelmi korlátok s az áttekinthetőség miatt is célszerű a végrehajtást, s az ezzel járó fellebbezési ügyeket tartalmazó forrásdokumentációk vonatkozó részeit egy közigazgatási megyén belül egy-egy járás egy-egy eltérő gazdasági adottságú, birtokstruktúrájú és felekezeti öszszetételű településén szemléltetni. Bár a reprezentativitás az egyházi birtokmegoszlásról a vizsgált területeken ugyan kérdéses, de a rendelkezésre álló kedvező forrásadottságaik miatt a társadalmi végrehajtás mintázatairól reményeim szerint reális képet adnak, valamint kiinduló pontjául szolgálhatnak további kutatásoknak. A regionális szintű kommunista döntéshozói kör belső dokumentációit, a vármegyei földbirtokrendező tanács s a vármegyei földhivatal iratait, a községi földigénylő bizottságok jegyzőkönyveit és az egyházközségek hitéleti jelentéseit felhasználva az alábbi kutatói kérdések megválaszolását tűztem ki célul: egyháztörténeti szempontból a földosztás tekinthető közvetett módon az MKP vidéki miliőkben végrehajtott térfoglalásának, s egyszersmind agrárpolitikája következményének, vagy ellenkezőleg, közvetlen módon a párt egyházpolitikájának céljait szolgálta? Az országos szervek által a végrehajtást illető jogszabályi intenciókhoz képest a helyi „néphatalmi" szervek mennyiben tértek el? A földigénylő bizottságok részéről melyek voltak tendenciózusan a leggyakrabban előforduló motívumok akár az egyházi javadalmi földek kisajátításával, akár az egyházi birtokigénylési kérelmek hivatali meghiúsításával kapcsolatban? Hipotézisünk szerint az ehhez hasonló, mélyfúrásszerű, mikroszintű vizsgálatok segíthetnek kitapintani a szovjetizálásnak nevezett intézményes társadalommérnöki program egyházakkal kapcsolatos direktíváinak konkrét tér- és időbeli határait. A földreformrendelet egyházakat érintő utasításainak jogszabályi háttere Indokolt röviden kitérni a jogszabályi háttérre, amely elvben biztosította az egyházak érdekeinek érvényesülését. A „nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról" szóló 600/1945. M. E. sz. kormányrendelet az egyházi birtokokat is igénybe vette megváltás ellenében 100 kataszteri holdon (kh) felül, de a „megváltási ár" egyrészt a megváltást szenvedőknek semmiféle garanciát nem biztosított, mert az állam csak teherbíró képessége szerint fizethetett, ha lett volna miből fizetni.11 A rendelet 17. paragra- 11 Nem szabad elfelejteni: még tartott a háború, az ideiglenes kormánynak a lakosság közellátásáról, a fegyverszüneti egyezményben vállalt jóvátételi kötelezettségekről, az őszi mezőgazdasági munkálatok biztosításáról is gondoskodnia kellett, miközben állat-, szerszám- és vetőmaghiány volt, és még a Vörös Hadsereg is elmozdította, amit el lehetett. 119
