Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)

ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY : Előtanulmány Szolnok város közlekedéstörténeti emlékeihez

Az első szolnoki közúti Tisza-hid ábrázolása korabeli metszeten (Braun és Hagenberg:

Civitatis Orvisterrarum

c. könyvből)

A17. század második felében véget ér a török uralom hazánkban és Szolnokon is. 1685. október 18-án Mercy

altábornagy

serege felszabadítja Szolnokot a török uralom alól, ahol a visszavonuló csapatok útját a felgyújtott fahíd füst- és lángfelhője kíséri.9

9 MOLNÁR József: A szolnoki Tisza-híd a törökvilágban. In: Műemlékvédelem, 1977 (XXL évf.) 3. sz.

10 KAPOSVÁRI Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város területi képében. II. rész. In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv VII.

11 BOTÁR Imre: Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a

XVIII.

században.

A város 1685 után a Magyar Kamara birtoka lesz, amely átveszi a Tiszán átívelő híd építésének, fenntartásának és jövedelemszerzésének feladatait is.10

1689-ben már a Kamara intézkedik, hogy a híd újjáépítéséhez szükséges faanyagot szállítsák Sápról Szolnokra. A híd újjáépítését 1692-ben fejezik be.11

A kuruc seregek 1703. szeptember 21-én foglalták el a szolnoki várat. Rákóczi az elfoglalt településnek nagy jelentőséget tulajdonított, de a labanc seregek elől visszavonuló felkelők a várral együtt a hidat is elpusztították. így a következő évben, amikor Rabutin Debrecenből 1706 késő őszén Szolnokra érkezik, már csak úgy tudott átkelni a folyón, hogy a Tiszán két ideiglenes hidat felállított. A híd végleges helyreállítására már Rákóczi is gondolt. 1710 májusában írta Eszterházy Antal kuruc generálisnak, hogy a Máramarosból jövő tutajok szálfáit Szolnokig úsztassák le, és erősítsék meg a vár falait és bástyáit; a megmaradó fákat pedig gyűjtsék össze a Tisza-híd helyreállítására.

193