Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
több kiadatlan levéltári dokumentumot használni.3 A tanulmányomban szereplő személyek egy részének ugyanis eddig nyomtatásban vagy internetes adatbázisban nem jelent meg életrajza, illetve a publikált munkák rendkívül szűkszavúan számoltak be az illető tanügyigazgatásban betöltött szerepéről.4 A felvázolt pályaívek terjedelme és adatgazdagsága változó, amely a rendelkezésemre álló források eltérő mennyiségéből adódott. 3 Szeretnék köszönetét mondani Keresztes Csabának, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főlevéltárosának, aki segítőkészséggel gyűjtötte ki a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium óriási iratanyagából a témámhoz kapcsolódó iratokat. 4 Dr. Jakab Lászlónak, dr. Kacsó Lajosnak és dr. Horváth Ferencnek nem találtam nyilvánosan megjelent életrajzát. Benkő Péter nagyon rövid biográfiája megtalálható Jász-Nagykun-Szolnok megye archontológiai adatbázisában. Lásd: SZIKSZAI M.: Benkő Péter. In: FÜLÖP T. - CSÖNGE A. 2018. Online elérhető: http://jnszmtisztviselok.hu/1950-1990/tisztviselokl950-1990/benkopeter/index.html (Utolsó megtekintés: 2020. október 4.) A legtöbb adatot Vidor Győzőről találtam. A vele kapcsolatos publikációk nagy része elsősorban közéleti, irodalmi és pedagógusi tevékenységével foglalkozik. Lásd: SZURMAY Ernő: Vidor Győző szerkesztő úr. Jászkun Krónika, 1998. január 20. 5. p.; HIRN László - ZSADÁNYI Oszkár (szerk.): Szolnoki fejek. (Magyar Társadalmi Lexikon III Szolnok, 1928. (oldalszám nélkül); SZURMAY Ernő: Emlékjelek. Szolnok az irodalomban - szolnoki irodalom. Szolnok, 2000.79-82.; VIDA István (főszerk.): Az 1945. évi november 29-re Budapestre összehívott Nemzetgyűlés almanachja. 1945. november 29. -1947. július 25. Budapest, 1999.666-667. p. Online elérhető: https://mpgy.ogyk.hu/mpgy/alm/almanach_1945-47/1945_ngy_a_t666.htm (Utolsó megtekintés: 2020. szeptember. 22.) Vidor Győző tanügyi vezetői tevékenységéről értékes adatokat közöl: CSÖNGE Attila: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései. (1946. május - december) In: CSÖNGE Attila - MÁKOS Judit - POZSGAI Erika (szerk.): Zounuk. A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárának évkönyve. 30. Szolnok, 2016. 287-347. és DR. VASKÓ László: Adalékok a felszabadult Szolnok megye köznevelésügyének 1945 nyaráig terjedő történetéhez. Jászkunság, XIII. évf. 1. sz. 1972. március. 29-39. p. Ez utóbbiak azonban nem tekinthetők teljes életrajznak, mint ahogy Kaposvári Gyula 1996-ban megjelent munkája sem, annak ellenére, hogy abban rengeteg idézet szerepel Vidor Győző visszaemlékezéseiből. Lásd: KAPOSVÁRI Gyula: Emlékezetes napok VII. In: SZABÓ László - SZABÓ István - MADARAS László (szerk.): Varia Museologica. Dolgozatok a Szolnoki Múzeum gyűjtőterületéről. Kaposvári Gyula válogatott írásai és bibliográfiája. [A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 55-56.] Szolnok, 1996.413-420. p. 5 MÉSZÁROS István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Budapest, 2000.162. p. 6 KOSÁRY Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, 1980. 413-414. p. 7 A különböző egyházak a saját hatóságaik által irányították és felügyelték az iskoláikat. Bővebben lásd: KOSÁRY D. 1980. 94-129. p.; MÉSZÁROS 1.2000.117-160. p.; MÉSZÁROS István: A magyarországi római katolikus tanügyigazgatás történeti áttekintése. In: UZSOKI András (szerk.): Magyar egyháztörténeti vázlatok. 1. kötet. Budapest, 1989.221-256. p.; GERGELY Jenő - KARDOS József - ROTTLER Ferenc: Az egyházak Magyarországon. Budapest, 1997.108-113. p.; GERGELY Jenő: Katolikus egyház, magyar társadalom 1890-1986. Budapest, 1989.15-16. p.; KELEMEN Elemér: A magyarországi tanügyigazgatás történeti vázlata. In: KELEAz állami tanügyigazgatás kialakulásának rövid áttekintése A történeti háttér jobb megértése érdekében indokolt áttekinteni azoknak a tanügyi hivataloknak a kialakulását, amelyek 1944-1951 között a megyében működtek, és amelyeket az általam bemutatni kívánt személyek igazgattak. Magyarországon az állami tanügyigazgatás története a 18. századra, a felvilágosult abszolutizmus időszakára nyúlik vissza. Első ízben Mária Terézia egy 1769-ben megjelent rendelete mondta ki az oktatás felett gyakorolt állami, pontosabban uralkodói irányítás elvét.5 Ezt 1777-ben a Ratio Educationis is megerősítette,6 valamint az állami tanügyigazgatás rendszerét is meghatározta.7 Az oktatásügy vezető szerve a Helytartótanács Tanügyi 94
