Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
Az 1945-ben színre lépő és a Magyar Kommunista Pártban meghatározó, vezető szerepet játszó vármegyei kommunisták között - jelen ismereteink szerint - nem tudunk egyetlen zsidó származásúról sem. Kardos Jenőné sz. Dobos Rozália az egyetlen, aki egykori illegális kommunistaként 1945 után is részese lett a pártvezetésnek, és férje, illetve gyermekei üldöztetése révén kvázi maga is zsidó származású család tagjának tekinthető. A hasonló cipőben járó Szana Antalné viszont, aki házasságkötése és férje ügyvédi munkája miatt kiesett az illegális mozgalomból, már nem kapott igazán fontos pártmegbízatást 1945-ben sem. A különböző értelmiségi szakmák egyszerű szakszervezeti és párttagjai között a harmadik, negyedik, sokadik vonalban értelemszerűen lehettek és bizonyára voltak is zsidó származásúak, ahogy a magyar társadalom bármely más nemzetiségű, vallású kisebbségének tagjai is, de a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kommunista archetípusa távolról sem a szociálisan érzékeny gondolkodású, zsidó származású értelmiségi. Épp ellenkezőleg: nyomorban felcseperedett, az elemi iskolát jellemzően annak elvégzése előtt elhagyni kényszerülő és kamaszként kenyérkeresővé váló segédmunkásokat, kubikosokat, napszámosokat, esetleg kisiparosokat találunk nagy számban a mozgalomban és a második világháború után megalakuló vármegyei és városi MKP szervezetek vezetőségében. Az Alföld közepén, a társadalmi rendet radikális eszközökkel felforgatni szándékozó mozgalomtól ez talán annyira nem is meglepő fejlemény, mindenesetre egy a köztudatba beívódott országos legendát némileg árnyal, s helyi viszonylatban szertefoszlat.184 184 A párt értelmiségi „káderhiányát" támasztja alá az a tény is, hogy az 1945-től közigazgatási vezető pozíciókat szerző kommunistákat megyeszerte, tömegesen mentesítették a szakképzettség követelménye alól. Természetesen az 1944-1945-ös politikai földindulás, majd az azt követő évek politikai tisztogató hadjáratai eredményeként mind több olyan szellemi foglalkozású is akadt, aki az MKP soraiban keresett védelmet, karrier lehetőséget, avagy egyszerűen csak ekkor látta elérkezettnek az időt arra, hogy baloldali nézeteit nyíltan is felvállalja. Megyei viszonylatban legismertebb és a szolnoki kommunisták körében talán leghamarabb befolyásra szert tevő példaként említhető a pedagógus-újságíró Vidor Győző alakja, aki csak 1945-ben lépett be az MKP-ba. MNL JNSzML XXXV. 57. Vidor Győző visszaemlékezése V/14.; Vidor Győzőről további érdekes adalékokkal szolgál MUCSI László: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok megyében a második világháború után c. tanulmánya jelen évkönyvben. 185 Az adatok forrása: GYŐRI T. (szerk.) 1975. 212-216. p.; GECSÉNYIL. - SELMECZIL. (szerk.) 1974.; ZÁDOR Béla (szerk.): Értünk éltek II. Szolnok, 1984.; VIDA István (főszerk.) Nemzetgyűlés almanachja 1945. november 29. - 1947. július 25. Budapest, 1999.; MÁKOS J. 2020. 304. p.; MNL JNSzML XXXV. 57. Visszaemlékezések.; MNL JNSzML XXXV. 64. MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága. Filmtár; MNL JNSzML XXXV. 39/a-l. MDP Szolnok Megyei Bizottsága testületi jegyzőkönyvek és iratok, 1954.; Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára V-002 vizsgálati dosszié.; A Tiszavidék és a Szolnokmegyei Népszava 1945 és 1946-os évfolyamai. A fentebb említett személyek kapcsán érdemes rövid áttekintést adni az 1945 után hoszszabb-rövidebb ideig fontosabb vezető pozíciókba jutott személyekről, és ellenpéldaként megemlíteni néhányat a jelentősebb karriert be nem futott illegális párttagok közül is, értelemszerűen a teljesség igénye nélkül:185 Bakó Kálmán 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés kommunista párti tagja lett, s még két ciklusban parlamenti képviselő, emellett 1944 őszétől kisújszállási városi tanácstag. Részt vett a rendőrség, a közmunkák, közellátás szervezésében és földosztási kormány64
