Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
kavaró nyomdász szavalókórust. A harmincas évek elején nagyrészt külföldön állította ki fotóit. A Munkakör 1932-es szolnoki szociofotókiállítását a rendőrség betiltotta, a szervezőket, köztük Kassákot és Tabákot rövid időre letartóztatták, és még a Magántisztviselők Szolnoki csoportját is betiltották. Tabák a továbbiakban jelentősebb mozgalmi akciót nem szervezett.173 173 „A »Magyar kir. Allamrendőrség« szolnoki kapitánysága hamar észrevette, hogy a »magántisztviselőknél valami nincs rendben«. Szoros ellenőrzés alá helyezték mindenféle tevékenységünket. [...] 1933-tólfogva a vezetőség tagjai is már csakegy-egy kávéházi asztal körül, vagy esetleg a parkban és az utcán találkozhattunk néhányperces megbeszélésre...” Idézi: Uo. 310. p. 174 MNL JNSzML V. 474. Szolnok város közigazgatási iratai 907/1933. 175 A kommunista értelmiségiek súlyosabb büntetésre számíthattak a korabeli ítélkezési gyakorlat szerint. A Budapesti Királyi ítélőtábla Schwimmerre kiszabott ítéletének indoklásában olvasható, hogy súlyosbító körülménynek tekintette, „hogy működése, mint főiskolai végzettségű meggyőződéses kommunistának a törvényes rendre nagyobb veszélyt jelent.” Uo. 176 GECSÉNYI Lajos: Schwimmer Ferenc (1905-1945) In: ZÁDOR B. (szerk.) 1977. 73-84. p. 177 KARDOS J. D. R. 1969.137. p. 178 Szana és felesége csak a harmincas évek közepe után tértek vissza Szolnokra. MÁKOS J. 2020. 340. p. 179 Schwimmer, Szana és Kardos a Verseghy Gimnáziumban érettségiztek, így kamaszkoruk óta ismerték egymást, Tabák pedig utóbbiak jóbarátja volt. Uo. 325. és 340. p. Schwimmer Ferenc: korán árvaságra jutott, rokoni támogatással Brünnben szerzett villamosmérnök diplomát. 1930 elején tért haza Szolnokra, ahol nem talált végzettségének megfelelő állást, ezért mint villanyszerelő helyezkedett el egy magáncégnél. Későbbi peranyagában sokatmondó kitétel olvasható a vidéki kommunista értelmiség és a tanulatlan munkásokból szerveződő illegális sejt viszonyáról: „Schwimmer Ferencz [...] saját beismerése szerint meggyőződéses kommunista, s mint ilyen Brün[n]ben megfelelő kiképzésben részesült. [...] Itthon a szerény, napi 3 pengős gyárimunkás fizetéssel elégedetlen lévén, [...] a kommunistákhoz csatlakozik. Hozzájuk kapcsolatot szerezni, ha nem is volt nehéz, de mozgalmakra tevékenyen bekapcsolódnia, - elhihető neki - inteUektuel voltára tekintettel hónapokig nem sikerült."174 Csak júniustól tudott rész venni a helyi sejt munkájában, s október végén már le is tartóztatták.175 A fogházból 1933- ban szabadult, ekkor áttelepült Győrbe és mozgalmi kapcsolatai megszakadtak.176 Szana Antal: jogász, 1929-ben tért haza Szolnokra.177 Schwimmer Ferenccel a Tiszán tett csónakkirándulások alkalmával több oktató szemináriumot tartottak a párttagoknak 1930 nyarán. Szana „a harmincas évek elején Budapestre költözött, ahol baloldali ügyvédekkel együtt dolgozott, s egészen 1942-ig sok baloldali és kommunista ellen indított büntető eljárásban látta el a jogi védelem nehéz munkáját.”173 Kardos Jenő: érettségivel rendelkező vállalati alkalmazott, szakszervezeti aktivista. Akárcsak Tabák és később Szana, ő is tagja lett a Magántisztviselők Szakszervezete szolnoki csoportjának, annak 1932-es betiltásáig, ahol több marxista szemléletű ismeretterjesztő előadást is tartott.179 Szoros baráti és családi körük tagjai voltak Gura Irén és Dobos Rozália, akik a Wigand-féle könyvesboltban dolgoztak. Előbbit Szana, utóbbit Kardos vette feleségül. Fiatal lányokként is vállalták a konspiráció veszélyeit, előbb a Vörös Segély és a KIMSZ munkájában vettek részt, később párttagok lettek. 62
