Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)

TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

meginduló, s az egykori besúgók felkutatását célzó nyomozások pedig még inkább ráerő­sítettek az egymással kötött szövetségeikre.159 leninista totalitárius ideológia az egyenlőtlenségeket a társadalom-gazdaság-kultúra feletti tudatos ellenőr­zéssel akarta kiküszöbölni, így az idővel létrejövő, „élcsapat" irányította pártállamban az államtitok vált a társadalmi berendezkedés központi kategóriájává; az alárendelt állampolgárok magántitokhoz való jogát ezzel szemben semmibe vették. Az állam ezért önmaga átláthatósága, az információszabadság helyett saját állam­polgárai megfigyelésére és nyilvántartására törekedett. KIRÁLY V. István: Filozófia és Itt-Lét. Kolozsvár, 1999. 66-69. p. és VÉGH Viktória (szerk.): Információszabadság és nyílt kormányzás. Budapest, 2016. 159 Lásd a Fodor-Dikó párosra vonatkozó információkat a 95. és 130. lábjegyzetekben. 160 CSUKA L. 1969.129. p. 161 Személyéről bővebben lásd: CSONGE A. 2016.301. p.; Herpaihoz hasonló, baloldallal szimpatizáló értelmiségi volt Túrkevén Kapás Rezső, aki 1936-tól élt és dolgozott a városban hitoktatóként, majd 1944 őszén a front hullámzásakor a helyi kommunistákkal közösen segített sebesült szovjet katonák elrejtésében. MNL JNSZML XXXV. 57. Visszaemlékezések gyűjteménye, K/2. 162 KISS Kálmán: Demokratikus szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944- ig. A Damjanich János Múzeum Közleményei 38-39. Szolnok-Kisújszállás, 1975.; KISS Kálmán: A kisújszállási progresszió történelmi előzményei. Az új élet szervezése, a demokratikus fejlődés kibontakozása. In: Jászkun­ság, XXXI. évf. 1. sz. 1985. március. 50-56. p. Társadalmi háttér Az illegalitásban szerzett tapasztalatokon túl a kommunisták gondolkodásmódját és „po­litikai kultúráját" alapvetően meghatározó másik fontos tényező társadalmi összetételük volt. Különösen családi hátterük és iskolai végzettségük, munkakörülményeik alapján raj­zolódik ki egy jellegzetes kör. Mezőtúron, Kunszentmártonban, vagy épp a Jászság falvaiban szinte száz százalékban a nincstelen, s alig pár elemi osztályt végzett kubikos, napszámos réteg csatlakozott az il­legális sejtekhez, kiegészülve a kisiparosokkal, illetve a kisebb üzemekben és építkezése­ken dolgozó segédmunkásokkal. Az illegális kommunista sejtek társadalmi összetételét és korlátozott társadalmi bázisát jól érzékeltetik egy mezőtúri kubikos emlékei: „Kiépült közben a városban a magánkisiparosok között is az illegális mozgalom. Nekünk sokáig nem volt velük kapcsolatunk. Amikor beolvadtak hozzánk, Busi Vince által tartottuk a központtal a kapcsolatot. Értelmiségi foglalkozású nem volt a mozgalomban, egyedül Domokos Albert néptanító szimpatizált velünk. Amikor Magda Árpádot bebörtönözték, kisgyermekei éheztek, a tanító hónapokig fizette nekik a napi tejet."160 Kisújszálláson az MSZDP tagság és pártvezetőség nagy részét szintén a tanulatlan, helyi földmunkások alkották, élükön Bakó Kálmánnal és Földi Istvánnal. Értelmiségiként min­dössze három személy tűnt fel mellettük az 1945 előtti években. Egyikük a már fentebb említett Herpai Sándor, aki tanyasi tanítóként dolgozott és inkább csak szimpatizáns volt.161 A visszaemlékezésekben megemlített két másik név: Darvas László és Strasszer Gyula, két zsidó származású értelmiségi, akik marxista művekkel látták el az 1942-ig működő kisúj­szállási szociáldemokratákat és a budapesti illegális kommunistákkal is kapcsolatban álltak. Darvas 1936-ig a helyi MSZDP szervező titkára is volt, utána Budapestre került, Strasszer helyben maradt. 1942-ben mindkettőjüket munkaszolgálatra hurcolták el, és egyikük sem élte túl a háborút, így a legális kommunista pártnak már nem lehettek a tagjai.162 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom