Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
többség - tehát a munkáspártok többsége a polgári pártokkal szemben - akarata érvényesüljön a kisebbséggel szemben."153 153 MNL JNSzML X. 40/a. (1.) MKP JNSz Vármegyei Bizottsága ir. 1. ő. e. 35-40. lap. Az MKP Jászapáti-i Szervezetének adatgyűjteménye, 1945. május 8. 154 A későbbi szolnoki és megyei kommunista vezetők között Ragó Antal (szül.: 1898) már „rangidősnek" számított. O és Fodor János (szül. 1901), még voltak vörös katonák. Csiznyán Kálmán (szül. 1903) tizennyolcévesnek hazudva magát lépett be a Vörös Hadseregbe. De Dikó Balázs (szül. 1906) és Zsemlye Ferenc (szül. 1909) már csak tizenéves szemlélői voltak a Tanácsköztársaság eseményeinek. Tisza József (szül. 1914) pedig, akit az első MKP megyei párttitkárrá választottak és Polónyi Szűcs Lajos (szül. 1914) a cukorgyári sejt vezetője valójában a két háború közötti években nőtt fel. A Nagykunság területén Turbacs Mihály egykor direktóriumi tag volt Kenderesen, ezért telepítették át Kisújszállásra, de Bakó Kálmán (szül. 1900) és Földi István (szül. 1901) 18-19 éves fejjel élték meg a proletárdiktatúra hónapjait. Mezőtúron Magda Árpád (szül. 1899) és Kötél Imre (szül. 1901) szintén a századfordulón születtek, míg a később nagy karriert befutó Juhász Imréné Gonda Zsuzsanna (szül. 1912) megint csak a Horthy-rendszerben szerezte politikai ismereteit. (A születési adatok forrása: UNGOR T. (szerk.) 1969.155-157. p.; Karcagon Tüdős Imre (szül. 1905) sem volt tevékeny résztvevője a Tanácsköztársaságnak. GYŐRI T. (szerk.) 1975.215. p.; Kivételt jelentett Jászberény, ahol az MKP szervezetet 1944-ben megalapító 9 főből 5-en egykori 19-esek voltak, élükön Tóth-György István (szül. 1887) aki 1919-ben a városi KMP alapítói közé tartozott, a helyi Forradalmi Törvényszék elnöki tisztét is betöltötte, „valamint a helyi munkás-, paraszt-, katonatanács egyik jegyzőjeként és az Intéző Bizottság tagjaként működött. [...] A két világháború között úri szabóként dolgozott, [...] de mindvégig a kommunista párt tagja maradt." Ő és maroknyi társa a hatóságok előtt ismert volt, ezért sem társadalmi bázist építeni, sem jelentősebb akciót szervezni nem tudtak a szélsőségeket elutasító S mivel a Horthy-kor alatt többségük - a kisújszállási MSZDP-t megalakító kubikosokat kivéve - nem tudott részt venni még az önkormányzatok működésében sem, így politikai tapasztalataik horizontja is csak az elcsalt vidéki nyílt szavazásokig, a politikai színezettől mentesnek és spontánnak feltüntetett tömegakciók (sztrájkok, tüntetések) szervezéséig, a politikai tartalmú röpiratok éj leple alatti szétszórásáig és a rendőri brutalitásig terjedt. Bizalom, bizalmatlanság A korábbi üldöztetéseknek, a mozgalomért meghozott magánéleti áldozatoknak és a szigorú konspirációs szabályoknak volt egy másik, különösen fontos hatása az illegális kommunisták politikai szocializációjára. Mégpedig az, hogy az 1930-as évek második felétől soraikat összezáró kommunista rokoni-baráti csoportok rendkívül összetartó, közös sikerekben és kudarcokban edzett, a kívülről érkező idegenekkel és akár más kommunistákkal, mint lehetséges besúgókkal szemben is extrém módon gyanakvó csoportokká alakultak. Ez a megszenvedett sorsközösség és belterjesség - vármegyei viszonylatban legalábbis - oly erősnek bizonyult, hogy a háború utáni, immáron legális politikai tevékenységükben is leginkább csak egymásra, a kipróbált harcostársakra számítottak. A különböző politikai, közigazgatási és gazdasági kulcspozíciókba egymást delegálták, s mindenki mást, de különösen az ismeretlen személyeket egyfajta bizalmatlansággal kezelték. Az 1944 végi, 1945 eleji, sok esetben kizárólag kommunisták alkotta ideiglenes városvezető csoportok színre lépésekor tehát nemcsak a régi, tanácsköztársasági reflexek, a demokratikus politikai kultúra hiánya, hanem személyiségfejlődésük is döntő szerepet játszhatott. (Különösen azon kommunisták esetében, akik 1919-ben még csak kamaszok, s nem aktív direktóriumi tagok voltak.154 ) Az eleinte népfrontos politikát preferáló pártközpont által csak „baloldali elhaj- 58
