Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: Illegális kommunisták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
benne részt;109 így nyilvánvaló, hogy a konspiráció szigorú szabályainak betartása mellett senki sem vállalhatta fel kommunista mivoltát még saját közvetlen munkatársai és munkaadója előtt sem. Ezzel ugyanis börtönbüntetést kockáztatott volna. 109 Ez az 1921. évi III. te. 3 §-ába ütköző „feljelentési kötelezettség elmulasztása” vétségnek minősült. MNL JNSzML V. 474. Szolnok város közigazgatási iratai 907/1933. 110 UNGOR T. (szerk.) 1969. 45. p. 111 ZSEMLYE Ferenc: Szökve a kongresszusra. In: UNGOR T. (szerk.) 1969.126. p. 112 KENDE J. 1977.19. p. 113 UNGOR T. (szerk.) 1969. 40. p. 114 MNL JNSzML XXXV. 57. Dikó Balázs visszaemlékezése D/2. 115 Uo. 116 A Millennium Dal- és Zeneegylet kabaréja. In: J ász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1922. december 21. 2. p.; Hősök emlékünnepe Szolnokon. In: Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1925. június 4.3. p.; Szolnok város tárA kommunista eszmét tehát csak nagy körültekintéssel, általános munkáskövetelésekbe csomagolva, a szociáldemokrácia biztosította legális hátteret kihasználva népszerűsíthették. Tekintettel arra, hogy a radikálisabb elképzelések iránt elsősorban a legszegényebb földmunkás és építőmunkás réteg bizonyult fogékonynak, nem meglepő, hogy szakszervezeteiket igen hamar, már a 20-as évek közepén kitiltották az Általános Munkásképző Egyesületből.110 Ez egyértelműen csökkentette a kommunista befolyást a legális munkásegyesületek tagsága körében. Bár a veteránjaik utólag úgy emlékeztek, hogy a szolnoki munkásotthonban a kommunista párt irányításával élénk kulturális tevékenység folyt - „Volt énekkar, szavalókórus, színjátszócsoport, olvasómozgalom, eszperantista tanfolyam."111 -, de a fatelepi munkások kiszorulása az otthonból egyértelmű jele volt annak, hogy e szervezetekben sem a kommunistáké, hanem a szociáldemokratáké volt a vezető szerep, még akkor is, ha egyébként rövid időre „az MSZMP visszaszorulásával éppen a munkás művelődési mozgalom ad[ott] lehetőséget a 20-as évek végén a legális és illegális munka összekapcsolására, a baloldali erők tömörítésére."112 E körből külön említést érdemelnek a szolnoki kulturális életben akkoriban ismert és sokszor fellépő dalárdák. A pártállami történetírás ezek szerepét értékelte legjelentősebbnek, mivel egy-egy munkás szavalókórus „elsősorban az ifjúság érdeklődését keltette fel munkásdalok és forradalmi indulók tanulásával."113 Az egyik szolnoki munkás szavalókórust Wigand Rezső vezette. A munkásotthonból történő kitiltásáig oda járó Dikó emlékei szerint „a szavalókórus a darabokat Majakovszkij, Petőfi és Ady műveiből állította össze."11 " 1 Afelől kétség sem lehet, hogy alkalomadtán ilyen dalok megtanulására is teremthettek alkalmat, annak azonban csekély a valószínűsége, hogy lázító mozgalmi dalok rendszeres, széles nyilvánosság előtti előadása módjukban állt volna, hiszen azok listáját „előzőleg be kellett mutatni dr. Daday Józsefnek, az akkori politikai osztály vezetőjének."115 Mindezt teljes mértékben alátámasztják a korabeli sajtó cikkei is, melyekből egyáltalán nem radikálisan baloldali beállítottságú egyesületi élet képe körvonalazódik: a MÁV Millennium Dalárda repertoárja pl. a „Kis kadett" operettől a „Nem-nem-soha" irredenta dalon át a Magyar Hiszekegy előadásáig terjedt. Ez utóbbival a Fűtőházi Összetartás Dalkör is színesítette városi ünnepségek programjait.116 48
