Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
ADATTÁR - MAGÓ KÁROLY: A második világháború szolnoki áldozatai
fejlövés aknaszilánktól volt a halál előidézője. November 3-án, a város elfoglalása előtt, a Szent János utca 14-ben Szuda Józsefné hunyt el fejlövés következtében, a Szent János út 12. számú ház pedig találatot kapott és Kovács László, Farkas József, valamint Kántor Ferenc hunyt el súlyos sérülések miatt. Aknatalálatot kapott még a Botond utca 25. számú ház is, ahol meghalt Pintér János József, özv. Kiss Ferencné és Tóth Ferencné. A város Ugar részén is súlyos harcok zajlottak, mely során az Ugar u. 7. és 16/1. házakat akna találta el délelőtt 9 órakor és este 10 órakor. Özv. Tassi Jánosné, özv. K. Ecskei Ferencné és özv. Modla Mátyásné haltak meg az aknaszilánk sérülés miatt. 1944. november 4-én a szovjet csapatok elfoglalták Szolnokot. Ezen a napon három szolnoki lakos vesztette életét. Mogyorósi Imrénét éjjel 2 órakor a Konstantin úton érte halálos lövés, Csontos József este nyolckor halt meg aknaszilánk sérülés miatt, Tóth Ferenc pedig egy aknaszilánk miatt hunyt el. Tóth Ferenc, az illegális KMP szervezet helyi vezetője volt és a házuk előtt figyelt öt társával, amikor egy becsapódó akna halálosan megsebesítette.21 A városból kiszorított magyar és német alakulatok támadásai során november 5-én este fél hétkor Balogh Pál 14 éves fiú halt meg a Rák utca 3. szám alatt aknatalálat miatt. Másnap, november 6-án a Csokonai utca 26. számú ház kapott aknatalálatot és P. Molnár Pálné valamint H. Kovács Lászlóné meghaltak. November 7-én ifj. Lebonka Miklós gránátszilánk találat miatt halt meg az Ugar 76. szám alatt. A halotti anyakönyvi bejegyzések alapján ő volt a földi harcok utolsó szolnoki áldozata. 21 Szolnoki Közélet, 1984/IV. szám. 22. p. 22 www.hadisir.hu/hadisir-nyilvantarto (Letöltés ideje: 2020. november 2.) A keleti fronton elhunyt munkaszolgálatosok A fronton harcoló katonai alakulatok mellett zsidó állampolgárokból összeállított munkásszázadokat is vezényeltek a keleti frontra. A halotti anyakönyvek bejegyzései alapján az első munkaszolgálatosokkal összefüggő bejegyzés 1943-ban készült. Róna László és Deutsch Andor munkaszolgálatosok voltak az első szolnoki zsidó vallású halottak. A veszteségi kartonjaik szerint szabotázs miatt kivégezték őket 1942. november 20-án.22 1944-ben halotti anyakönyvezték Szegő Jenőt, aki ismeretlen helyen és ismeretlen okból hunyt el. 1947-ben anyakönyvezték Rosenberg Sándort, aki Oroszországban hunyt el. 1948-ban halotti anyakönyvezték Dr. Lantos Imrét, aki ismeretlen helyen hunyt el és Grozinger Bélát, aki Oroszországban halt meg. 1949-ben halotti anyakönyvezték Dr. Mandel Istvánt, aki a bejegyzés szerint 1944. december 15-én halt meg Miskolcon. Oroszországban halt meg Czeizler Ármin Nándor, Biró Lajos, Kun László, Dr. Kalmár György, Rosenfeld István, Szőnyi Miklós, Pécsi László, Berkovics Rudolf, Kovács László és Varsányi György, akinél a települést is feltüntették: Iloskojev (valójában: Iloszvkoje). Blum Imre Delatinban, Szente László pedig ismeretlen helyen hunyt el. Hernfeld Gyula is Oroszországban hunyt el. A halotti anyakönyv bejegyzésében izraelita vallást tüntettek fel, majd kiegészítették a bírósági határozattal, mely szerint római katolikus vallású. A Hernfeld családot egyszerre halotti anyakönyvezték és a felesége, valamint a fia is zsidó vallású volt, ezért minden bizonnyal munkaszolgálatosként halt meg. 226
