Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
ADATTÁR - MAGÓ KÁROLY: A második világháború szolnoki áldozatai
vallású volt. Sajnos 1952-ben megszüntették a vallás feltüntetését a halottak bejegyzése során, ezért azokról az áldozatokról, akik ismeretlen helyen és okból hunytak el, nem lehet eldönteni, hogy harci cselekmények miatt, vagy koncentrációs táborokban haltak meg. Áldozatok Nem könnyű meghatározni, hogy ki számít háborús áldozatnak, mivel mindenki, még a túlélők is áldozatok voltak, csak szerencséjükre ők életben maradtak. A hősi halott és eltűnt katonák, az elhurcolt zsidó lakosok, valamint a bombázásokban és földi harcokban elhunyt polgári személyek státusza egyértelmű. A szolnoki cukorgyár területén kialakított zsidó gyűjtőtáborban végelgyengülésben, vagy betegségben elhunytak is minden kétséget kizáróan a háború áldozatai. Az sem lehet kérdéses eset, amikor a front távolodása után, vagy már békeidőben azért hunyt el szolnoki lakos, mert felrobbant egy elhagyott akna, vagy bomba. Vannak azonban olyan személyek, akik nem közvetlenül a háborús cselekményben hunytak el. A cukorgyári gyűjtőtáborban 12 zsidó vallású ember lett öngyilkos 1944. június 18-án, 19-én és 20-án. Ok is egyértelműen a háború áldozatai voltak, hiszen az a döntésük, hogy véget vetnek az életüknek, egyfajta menekülés volt a rájuk váró szenvedés elől. A harcok után is haltak meg szolnoki polgárok, és a halál okaként mindössze annyit tüntettek fel, hogy fejlövés, haslövés. Csupán kettő olyan bejegyzést találtam, ahol feltüntették, hogy „orosz katona által" halt meg szolnoki lakos. A többi halálesetnél - figyelembe véve, hogy a harcok után súlyos büntetéssel járt, ha polgári személynél fegyvert találtak - a más által okozott lőtt sebeket szinte biztos, hogy a szovjet katonák okozhatták. Ezt támasztja alá a szolnoki tisztiorvos 1945. május 2-án készült jelentése, mely az 1945. április hónapban bejegyzett haláleseteket kategorizálva (pl. öngyilkosság, gyilkosság, háborús sérülés) taglalja. Az összes esetet átnézve példának okáért Kocsis Zoltán szolnoki lakos 18 évesen 1944. november 6-án halt meg Pusztapalotás Gulyás tanyán más által okozott mell lövés miatt. Ez a tisztiorvos által a „háborús sérülés" rovatba kerülhetett, ami igazolja a szovjet katonák túlkapásait, ezért magam is háborús sérülésként tartom nyilván a többi ilyen esetet. Az angol és amerikai légitámadások áldozatai Szolnok város vasúti csomópontja jelentősen felértékelődött a második világháború idején, mivel a keleti front felé, és az onnan visszafelé irányuló szállítások egyik jelentős állomása volt. 1944-ben megkezdődött a Magyarországot stratégiai bombázó hadjárat, melynek egyik célja a vasúti közlekedés megbénítása volt. 1944. június 1-ről 2-ra virradó éjjel jelentek meg először szövetséges bombázók Szolnok felett, majd 2-án délelőtt jelentős légitámadás érte a vasúti pályaudvart.1 A bombázásnak jelentős civil és katonai (főleg 1 PATAKI Iván - ROZSOS László - SÁRHIDAI Gyula: Légiháború Magyarország felett. I-II. kötet. Zrínyi Kiadó, Debrecen, 1992. 31. és 34. p. 218
