Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY : Előtanulmány Szolnok város közlekedéstörténeti emlékeihez
A forgalmi és üzemi rész a korábban megépült ún. „Czigler"-féle épületben helyezkedik el. Az utasforgalmi rész ellentétes oldalához a postaépület csatlakozik. Az állomásépület „városkapu" jellegét a tervező a város felé eső részen egy hosszan elnyúló és kiugró frízzel oldotta meg.64 Az első 16 vágány elérését (5 szigetperonnal és egy főperonnal) két 3 m széles teherszállításra szolgáló aluljáró, illetve egy 150 m hosszú és 8 m széles utas aluljáró teszi lehetővé. Az utóbbin áthaladva a szigetperonokat el lehet érni az állomás előtti térről, az állomásépületből és a főperonról is. A 450 m hosszú szigetperonok felett az utasok védelmére ún. perontetőket alakítottak ki.65 A szolnoki rekonstrukció pályaépítési munkáit a Betonútépítő Vállalat, a mélyépítést a Közlekedési Építő Vállalat, a magas építmények munkáit a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat készítette. A beruházás szervezését, lebonyolítását a KPM Vasúti Főosztály Beruházási Felügyelősége intézte, szolnoki kirendeltsége és annak vezetője, Dr. Gallovich Jenő végezte az egész építkezést. 65 SZABÓ B. 1977. 3. sz. 108-109. p. 66 NEMESKÉRI-KISS Géza: A magyar vasúti hídépítés története (1846-1875) In: KOVÁCS László (szerk.): Magyar vasúttörténet. 1. köt. A kezdettől 1875-ig. Bp., MÁV Rt. 1995. 206-221 p. Vasúti hidak Mai név: Szolnoki vasúti Tisza-híd Eredeti rendeltetés: vasúti híd Cím: -Alkategória: vasúti közlekedés Eredeti tervrajz: nem Eredeti állapotáról van-e ábrázolás: igen Mai állapotáról van-e ábrázolás: igen Az építés éve: Az első híd építése 1857 Az első szolnoki vasúti Tisza-hidat a Szolnok-Debrecen vasútvonal részeként építették, s 1857. november 23-án indult meg rajta a forgalom. A hidat teljes egészében fából készítették. Ebben az időben hazánk legnagyobb vasúti fahídja volt. A fa cölöpjármokon nyugvó hídnak 10 meder- és 28 ártéri nyílása volt. Az ártéri nyílások 11,38 m, a meder felettiekből kilenc 18,96 m, egy pedig 22,78 m nagyságú volt. A híd teljes hossza 512 m-t tett ki. A vasúti forgalom egy vágányon bonyolódott le. A hidat a Tiszavidéki Vasúttársaság építtette a norvég származású Gregersen Guilbrandt pesti vállalkozóval.66 Az 1857-ben átadott első szolnoki vasúti hid korabeli fényképen (Közlekedési Múzeum Fotótár) 211
