Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY : Előtanulmány Szolnok város közlekedéstörténeti emlékeihez
munkagödreibe lassan befolyt a víz, amelyet a szolnokiak „tengerszemnek" kezdtek becézni. Egy idő után a két munkagödröt betemették, egyes visszaemlékezések szerint éppen Hruscsov szolnoki látogatása előtt. A szolnoki vasúti csomópont fejlesztési irányelveit egy szakemberekből álló munkabizottság dolgozta ki. A bizottság a fejlett európai vasutaknál alkalmazott műszaki megoldásokat vette példának és hasonló színvonal elérésére tettek kísérletet. Az előzőekben vázolt sokrétű feladatokat Szolnok pályaudvarainak komplex fejlesztésével javasolták megoldani, 12 év alatt végrehajtandó három beruházási ütemben. Az I. beruházási ütemben új rendező pályaudvar kialakítását irányozták elő. A II. ütemben a személypályaudvart kellett bővíteni és az új felvételi épületet elkészíteni. A III. ütemben kerülhetett sor az új teherpályaudvar kialakítására. Az I. beruházási ütemben 1963-1968 között végezték az új rendező pályaudvar kialakítását.58 57 Szolnok Megyei Néplap, 1956.10. sz. 58 SZABÓ Béla: A szolnoki vasúti csomópont szerepe és jelentősége a forgalom lebonyolításában. In: Közlekedéstudományi Szemle, 1977. 3. sz. (Továbbiakban: SZABÓ Béla 1977.) 104-109. p. és TÓTH János: Szolnok állomás jelentősége a hálózat üzemében. In: Vasút, 1975. 6. sz. 12-15. p. 59 ERDÉLYI Tibor: Szolnok állomás felvételi épületének tervpályázata. In: Közlekedéstudományi Szemle, 1967.10. sz. 60 KUBINSZKY Mihály - GOMBÁR György: Vasútállomások Magyarországon 1846-1988. Bp. 1989.123. p. AII. beruházási ütemben került sor a felvételi épület kivitelezésére. A Czigler-féle tervezetet nem kívánták folytatni, mivel az 1960-as évek közepére már nem felelt meg a vasúti személyforgalom, a posta, a városrendezés és a helyi közlekedés távlati igényeinek. Az elkészült üzemi szárnyat viszont be kívánták illeszteni az új tervezetbe. Ezért 1966-ban az Építésügyi Minisztérium a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal közösen pályázatot írt ki „Szolnok állomás felvételi épülete" megnevezéssel. A Bíráló Bizottság elnöki tisztségét maga Csanádi György vállalta el. A tervezetnek nemcsak az állomás építészeti elképzeléseit kellett tartalmaznia, de a pályaudvar előterének rendezését is oly módon, hogy az autóbuszok részére 15, a taxiknak 30, a személygépkocsiknak 40 parkolóhelyet biztosítson.59 A sokrétű tervezési munkára viszonylag rövid idő állt rendelkezésre, ennek ellenére több mint 44 pályamunka érkezett a bizottsághoz. I. díjat nem adtak ki, mivel egyetlen pályázat sem képviselte azt a megoldást, amely teljesen kielégítette volna a kívánalmakat. II. díjat kapott a Schneller Vilmos által készített pályamű, amelyet végül kisebb módosításokkal megvalósítottak.60 A személy pályaudvar építését 1969. január 7-én kezdték el az állomásépület alapjainak és pincéjének kialakításával. 1970. február 1-jén már kész volt az épület alapozása. Közben a pályaudvar vágányait is átépítették. A leendő pályaudvarnak először a 17-33. sz. vágányait rakták le, hiszen az első 16 vágány a régi felvételi épület helyére került. 1970. augusztusában kezdtek hozzá a 7 emeletes irányítótorony építéséhez. Augusztusban elkezdődtek az állomásépülethez csatlakozó postai szárnynak és a két csomagaluljárónak az építési munkái. 1972 augusztusában elkészült az irányítótorony, befejezték az állomás209
