Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY : Előtanulmány Szolnok város közlekedéstörténeti emlékeihez
Vasútállomások Mai név: RepTár Szolnoki Repülőmúzeum Eredeti rendeltetés: vasútállomás Cím: Indóház utca Alkategória: vasúti közlekedés Eredeti tervrajz: későbbi felmérés tervrajza Eredeti állapotáról van-e ábrázolás: igen Mai állapotáról van-e ábrázolás: igen Az építés éve: 1847 Az egész ószolnoki műemlék-együttes három műemléképületből tevődik össze. A felvételi épületből, azaz az „indóházból", a „raktárépületből" és a „vízházból". Legmeghatározóbb alakja az egyemeletes, klasszicista stílusban épült ún. indóház. Az épület tervezője Wilhelm Paul Sprenger (1798-1854), akit 1844-ben a Magyar Középponti Vasút igazgatójává választottak.23 O tervezte Pest és Vác vasúti felvételi épületeit is. Az elkészült európai pályaudvarokat már jól ismerte, mert alkotásaiban, alaprajzi elrendezésében szépek és célszerűek épületei.24 23 VADAS Ferenc: Szolnok indóház. Tudományos dokumentáció. 1992.18. p. és KUBINSZKY Mihály: Régi magyar vasútállomások. Bp. 1983. 21. p. 24 A szolnoki felvételi épület építésvezetője Zitterbarth Mátyás (1803-1867) pesti építész volt. VADAS F. 1992. 18. p. 25 Az épület adatait és helyreállítási terveit a MERMU Architects Studio készítette. 26 A pályaudvarról az Illustrierte Zeitung 1851. március 1-i számában egy metszet jelent meg. A mai napig ez az egyetlen ismert ábrázolás a szolnoki indóházról. A szolnoki indóház belső elrendezése ugyanakkor az évek folyamán annyi átalakításon ment keresztül, hogy eredeti állapotát szinte már lehetetlen rekonstruálni. A külső megjelenése viszont egy-két eltéréstől eltekintve alapvetően változatlan. Az épület hossza 33 m, szélessége 17 m, emeletes, az észak-déli hosszoldalon 11-11 ablakkal, a rövidebb keletnyugati oldalakon 5-5 ablaknyílással. A tetőszerkezet kontyolt nyeregtető, középen huszártoronyszerűen kiemelkedő hegyes sisakú, négyzet alaprajzú óratorony. A homlokzat sima vakolt felület. Díszítést csak a szokatlanul erőteljes fakonzolos eresz jelent. Az erősen kiugró ereszhez esztergályozott csüngős fakonzolokat erősítettek, melyek ritmikusan váltakoznak a téglalap alakú padlásablakokkal, illetve vaknyílásokkal.25 Egy korabeli metszet26 szerint az épület északi főhomlokzatán a középső három tengelyben nyílt bejárat az épületbe. A pályatest felőli, déli oldalán is ugyanennyi ajtónyílás volt a középső földszinti tengelyben. Az épület rövidebb oldalain a középső tengelyben szintén 1-1 ajtónyílást építettek. Vadas Ferenc a szolnoki indóházról készült tanulmányában megkísérelte rekonstruálni az épület belső elrendezését. Ezek szerint Sprenger az 1830-as 40-es években Ausztriában elterjedt pályaudvartípust követett. A Kaiser Nordbahn felvételi épületének tervei állnak a szolnoki indóház alaprajzi elrendezéséhez a legközelebb. A felvételi épület sajátosságai a téglalap alaprajz, a kéttraktusos elrendezés, egyemeletes megoldás, nyeregtetős lefedés. 199
