Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY : Előtanulmány Szolnok város közlekedéstörténeti emlékeihez
Közúti hidak Mai név: Szolnoki belvárosi közúti Tisza-híd Eredeti rendeltetés: közúti híd Cím: -Alkategória: közúti közlekedés Eredeti tervrajz: nem Eredeti állapotáról van-e ábrázolás: igen Mai állapotáról van-e ábrázolás: igen Az építés éve: Az első híd építése 1562 Szolnok végvárként és átkelőhelyként egyre fontosabb szerepet kapott a berendezkedő török birodalomban. 1562-ben itt épült fel az ország első cölöpjármos Tisza hídja.5 A fahíd felépítése stratégiai és gazdasági szempontból is fontos volt. 5 SZIKSZAI Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig In: Zounuk 6. Szolnok, 1991. 9-33 p. 6 VERANCSICS Antal összes munkái. 8. köt. In: Magyar Történelmi Emlékek. 19. köt. Pest, MTA Történelmi Bizottsága,1868. 7 Kí első fahíd helyének rekonstruálásával kapcsolatban a Szolnoki Damjanich János Múzeum régészei Kertész Róbert vezetésével 2003-ban feltárást végeztek. Az eredményekről közérthetően és részletesen a következő interneten is elérhető tanulmány ad áttekintést: KERTÉSZ Róbert - MORGÓS András - NAGY Dénes - SZÁNTÓ Zsuzsanna: Hódoltság kori cölöphidak a Tiszán. In: Műemlékvédelem, 2005 (49. évf.) 1. sz. 13-28. p. 8 HORNYIK János: Kecskemét város története, oklevéltárral. Harmadik köt. Kecskemét, 1862. A híd létesítésére utal Verancsics Antal egri püspöknek 1562. március 26-án Miksa királyhoz írt levele: „a budai pasa átkelt a Tiszán s a táborát annak partján Szolnok és Szanda közt elhelyezvén [...] visszatért Szolnok várához, ahová a hídépítéshez szállítottak fát csapatainak fedezete alatt.” 1562. május 29-én pedig már a következőket jelenti Miksa királynak: „Hrusztán budai pasa Szolnoknál van s már elkezdé a híd építését a vár alatt, a Zagyva vizénél, amint mondják, erős mérvű s olyan széles, hogy rajta két kocsi elfér egymás mellett. A híd egynegyed része már tökéletesen készen van.”6 A vert tölgyfa cölöphíd a vár délnyugati rondellájából indult ki. Houfnagel 1617-es metszete alapján a Tiszát átívelő nagy híd még a Zagyva medrén is átvezetett, így teljes alakja felülnézetből L betűhöz volt hasonló. A tölgyfahidat járompillérek hordták, és úgy tervezték, hogy a pillérnyílások között a sószállító tutajok és sajkák könnyedén áthaladhassanak.7 A szolnoki tölgyfahíd javítása debreceni ácsok és mesteremberek feladata közé tartozott. Súlyos terhet jelentett ez a debreceniek számára, mivel Szolnok távol feküdt tőlük, s az élénk forgalmú és a jégzajlás rombolásának kitett hidat sűrűn kellett javítani.8 Evlia Cselebi az 1660-as években készített leírást a szolnoki várról. A hídról a következő sorokat olvashatjuk: „A váron túl a Tisza folyón egy fahíd van, a Gyula vára felől érkező emberek e hídon mennek át.” 192
