Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY : Előtanulmány Szolnok város közlekedéstörténeti emlékeihez
Vasúti közlekedés 1847. szeptember 1-én nyílt meg a 99 km hosszú Pest-Szolnok vasútvonal, amelyet megyénk területén az első vaspályaként emlegetnek. 2000 óta ennek a fontos történelmi eseménynek állít emléket a Tisza parti város azzal, hogy minden év szeptember elsején rendezi meg Szolnok Napját. Az első vasútvonalat azután több is követte, először a fővonalak kiépülésével. Az előbb említett vasutat még a Magyar Középponti Vasút valósította meg, majd a munkálatokat folytatta a Tiszavidéki Vasút, végül pedig a Magyar Királyi Államvasutak. A Szolnok-debreceni vonal kiépítése 1852-ben megkezdődött ugyan, de a 120 km hosszú pálya építése több mint öt évig elhúzódott. Még az átadás előtt megindult a vasút építése Arad irányába, 1879-1880 közt pedig megépült a 20 km hosszú Mezőtúr-Szarvas vasútvonal is. Az 1873-ban átadott Hatvan-Szolnok vasútvonalat már a MÁV építette. A következő vonal, a Rákos-Ujszász közti, megyénket csak egy kis területen érintette. Az 1880-as évektől a helyiérdekű vasutak építése került előtérbe. A Pusztatenyő és Kunszentmárton közti 35 km-es pályát 1885-ben adták át, két év múlva pedig meghosszabbították Szentesig. Ujszász és Jászapáti között épült ki a Jászsági Helyiérdekű vasút 1885-ben. Túrkeve város saját erőből valósította meg a Mezőtúr-Túrkeve közti 15 km hoszszú vasútvonalat. A Mátra-Körösvidéki Helyiérdekű Vasúttársaság Kisterenye és Kisújszállás között építette ki a maga 126 km-t kitevő vasúti pályáját. Ezt két év múlva meghosszabbították Dévaványa felé. A Karcag-Tiszafüred vasútvonalon 1896-ban indult meg a forgalom. Ezt követte a Szolnok-Kiskunfélegyháza vonal, amelyet 1897-ben adtak át. A Jászapáti és Vámosgyörk közti 29 km-es vasút építésére 1909-ben került sor. Ezzel lényegében be is fejeződött az első világháború előtt a vasútépítés nagy korszaka, hiszen a Lakitelek-Kunszentmárton vonal létesítésére már jóval később, 1952-ben került sor. A tervezett adatbázisban be kívánjuk mutatni a fontosabb állomásokat, pályaudvarokat egyaránt. Szerepelnek majd benne Szolnok, Jászberény, Karcag, Kisújszállás felvételi épületei, de helyet kapnak a Tiszavidéki Vasút napjainkban is látható állomásépületei, mint például a Szolnok-Debrecen közti vaspálya menti „vasúti épület skanzen" műemlékei. Ugyancsak szerepelnek majd a helyiérdekű vasutak különböző típustervek alapján megvalósult létesítményei is. Az ismert vasúti történetíró Kubinszky Mihály szavaival élve „a gyakran teljesen egyformának tekintett állomásépületek között legfeljebb hasonlatosság van. Valójában az állomásépületek rendkívül sokfélék voltak, s éppúgy követték az igények, a gazdasági és a műszaki lehetőségek, a divat alakulását, mint más épületek.” A megyeszékhely fontosabb közlekedéstörténeti emlékeinek felsorolását a fentieknek megfelelően a közúti hidakkal kezdjük, majd a vasúti műtárgyak, végül a kikötő bemutatása következik. 191
