Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Akik a Kádár-korszakban is messzire vágytak... „Disszidens" perek a Szolnoki Járásbíróság iratanyagában
Ausztriába szökni, de csak Veszprémig jutottak el. Ott bevitték őket a rendőrségre, majd visszavitték Mezőtúrra. Sz. Sz. jól tanult, apja férfiszabó volt. H. S. szülei 13 holdon gazdálkodtak. A mezőtúri technikumban 1957 januárjáig valóságos kivándorlási láz lett úrrá. Az iskola DISZ6 titkára is külföldre ment, ahonnan levelet küldött osztálytársainak és biztatta őket, hogy menjenek utána. SZ. SZ-t és H. S-t a bíróság csupán megrovásban részesítette és csak a 80 Ft bűnügyi költséget kellett kifizetniük. Ez a bírósági eljárás a későbbi perekhez képest időbeli határesetnek számított. Ugyanis a Szolnoki Járási Ügyészség a két diák ellen az 1957. január eleji próbálkozásukért még nem emelt vádat, ám a három héttel későbbi határátlépési kísérletért már mindketten bíróság elé kerültek. 6 Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a pártállam ifjúsági szervezete 1950 és 1956 között. 7 MNL JNSZML XXV. 13. b. Fk. 561/1957. 8 MNL JNSZML XXV. 13. b. 1009/1958. B. L. 18 éves munkanélküli, jászjákóhalmai lakos. Vád: Tiltott határátlépés kísérlete és magánszemély sérelmére elkövetett lopás.7 B. L-nek nehéz gyermekkora volt. Vér szerinti szüleit nem ismerte. Állami gondozásba került, majd különböző nevelőszülőknél élt, akiktől többször megszökött. 1956 novemberében nevelőapjától ellopta a kerékpárját és Nyugat-Németországba ment vele [!]. 1957 májusában azonban a visszatérőkre vonatkozó kegyelem lehetőségét kihasználva, hazajött Jászjákóhalmára és a tsz-ben helyezkedett el. Ám a munkahelyét rövid idő múlva otthagyta, amikor a tsz-elnök közölte vele, hogy pénzbeli tartozását a munkaegységéből le fogják vonni. Ezután napszámba járt, szőlőben kapált és egyéb alkalmi munkákat végzett. 1957. június 10-én napszámos társa öltönyét, pénztárcáját 50 Ft-tal és a kerékpárját eltulajdonította, majd Budapest irányába indult el vele. Éjjel Gödöllőre ért, itt szállást és élelmet kért egy helyi lakostól, aki azonban bekísérte a rendőrkapitányságra. Kihallgatása során és a bíróságon is azzal indokolta elhatározását, hogy nevelőszülei rosszul bántak vele. Az istállóban kellett laknia és ingyen dolgoztatták. A Szolnoki Járásbíróság a körülményeket és okokat mérlegelve, hat hónapi börtönbüntetésre ítélte. P. M. 37 éves mázoló és F. D. 37 éves árubeszerző, szolnoki lakosok. Vád: Tiltott határátlépés.8 P. M. fodrászsegéd képesítéssel rendelkezett. A II. világháború alatt munkaszolgálatot teljesített, ahonnan a háború végén sikeresen megszökött. Az 1950-es években az Állami Építőipari Vállalatnál a mázolórészleg vezetője volt. 1956 decemberében Ausztriába távozott és onnan Kanadába került tovább. Egy gyárban helyezkedett el, ám az idegen környezetbe nem tudott beilleszkedni. Ezért 1958 márciusában egyéni amnesztia alapján hazatért Magyarországra. Számára megfelelő munkát azonban nem talált és a felesége keresetéből élt. P. M. testvérei és más rokonai is Izraelben éltek. Az 1956-os forradalom után a barátja, F. D. is állástalan volt. Apja 1945 előtt szatócsboltot működtetett. F. D-t 1944-ben Auschwitzba deportálták, de onnan, mint munkaképes foglyot más táborokba vitték tovább. 1958 tavaszán P. M. és F. D. Budapesten sikertelenül keresett munkát. Ezután határozták el, hogy megpróbálnak Izraelbe kijutni. F. D. Budapesten, az Izraeli Nagykövetségen ér174
