Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)

TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Emlékek és dokumentumok a Budapestről kitelepített Kultsár család történetéből

Dr. Kultsár Barnabás három gyermekével és Szultán kutyával a Túróczi tanyán 1953-ban Dr. Kultsár Barnabás hagyatékából Dr. Kultsár Barnabás valamennyi kérelmét elutasították, és fiával a kitelepítés végéig Túróczi Jánosék tanyáján kellett maradniuk. A Kultsár családot június 5-én szállították Boldoghá­zára. Hamarosan kezdődött az aratás, így ez volt az első munkalehetőség, amiben már dr. Kultsár Barnabásnak is részt kellett vennie. Maga aratóként, 11 éves és 6 éves fia marokszedőként dolgo­zott. Később kukoricatörésre, napraforgó betakarításra és egyéb munkákra is kötöttek munkavállalási szerződést, elsősorban a szállásadókkal és a szomszéd családdal, akik bizonyára kedvezőbb feltéte­leket biztosítottak számára. Ezek részesművelési szerző­dések voltak, a termés megha­tározott része a munkavállalót illette meg. 1951. május 7-én a csár Margit befogadná őket.41 Levelében utal az általa vég­zett gazdasági munkákra is. „Kérelmem támogatására előa­dom még, hogy egész nyáron részt vettem a mezőgazdasági munkákban, arattam, kapáltam, kukoricát törtem, napraforgót szedtem, stb. s ahányszor szük­ség volt rá, hívásra dolgoztam a helyi Földműves szövetkezet ré­szére (rostálás, termények zsákba rakása), szóval igyekeztem a vál­tozott körülményekhez igazodva magam és családom részére élet­lehetőséget biztosítani.”42 41 ABTL 2. 5. 6.111/21.7. 42 Uo. Túróczi Lászlóék tanyáján 1953-ban. Álló sor: szomszédasszony!?), Kultsár Barna, Túróczi Antal és Fúróczi Irén. Ülnek: Túróczi Lászlóné édesanyja, Kultsárné dr. Kulcsár Margit és Túróczi Lászlóné. A földön ülnek: Kultsár Szabolcs, Túróczi Belluska és Kultsár Levente 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom