Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
nyos elemei is felfedezhetőek voltak az osztályon. Polónyi beszámolója szerint szembetűnő volt, „hogy az ott dolgozó női munkaerők erősen elpolgáriasodtak, illetve polgári szokásaikat nem vetkőzték le /erősen festik magukat, száj, arc, körömfesték, nadrágban] ár ás sfb./."(sic!)166 Szinte magunk előtt látjuk Bacsó Péter A tanú című filmjének jelenetét, melyben az Őze Lajos által alakított Virág elvtárs Gogolák elvtársnő „kurta” szoknyájával kapcsolatban elmondja örök érvényű szentenciáját, miszerint „Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának!” Benkő Péter valószínűleg nem tartotta ilyen mulatságosnak a fenti megállapításokat, hiszen a jelentés nyomán a megyei vb felelősségre vonta a lemorzsolódások és a sikertelen beíratások miatt. 1951. január 10-én fegyelmi eljárást indítottak vele szemben.167 166 Uo. 3. p. 167 Uo. Vb ülés jegyzőkönyve. 28/1951. vb. sz. határozat. 1951. január 10.5. p. Sajnos a fegyelmi eljárás dokumentumai nem kerültek elő, ezért annak részleteiről nem tudunk beszámolni. Benkő később keletkezett életrajzaiban és munkaügyi dokumentumaiban nem szerepel, hogy valaha is fegyelmit kapott volna. 168 „Pártunk Központi Vezetősége minden segítséget megad a pedagógusoknak az iskolai fegyelem helyreállítására" - mondotta Révai József elvtárs az országos igazgatói értekezleten. Szabad Nép, 1951. január 25. 5. p. 169 A tanulás - országos ügy. Szabad Nép, 1951. február 2.1. p. 170 MNL JNSzML XXIII. 538. a. Karcagi Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztályának iratai. 120-60/1950. A tanácsválasztással kapcsolatos teendők. 1950. október 20. 1951 februárjában a Benkőt ért támadások új elemekkel bővültek. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1951. január 24-én országos értekezletet tartott a megyei és kerületi oktatási osztályok vezetői számára. Az értekezlet fő témája az iskolai fegyelem megszilárdítása volt, ezért Darvas József kultuszminiszter többek között azt javasolta, hogy a pedagógusokat ne terheljék kampányszerű iskolán kívüli munkákkal, és szabják meg a maximálisan vállalható túlórák számát.168 A felvetés jogos volt, hiszen az 1940-es '50-es években valóban rengeteg olyan tevékenységet vártak el a pedagógusoktól, amelyek távol álltak az iskolai oktatástól.169 Benkő és apparátusa egyáltalán nem volt könnyű helyzetben, hiszen egy olyan időszakban dolgozott, amikor szinte minden területen a munkaverseny szelleme uralkodott. Az aratástól kezdve a hulladékgyűjtésen át a különböző agitációs tevékenységekig szinte mindent a versenyszellem hatott át, s a terv túlszárnyalása fontosabb volt az elvégzett munka minőségnél. A közigazgatás különböző szintjein dolgozók azt érezhették, hogy a párt elvárásának bármi áron történő megfelelés a legfontosabb, aminek érdekében egy-egy kampánymunkához könnyűszerrel igénybe vették a más területen dolgozók munkaerejét. A korszak politikai-gazdasági rendszerének természetéből fakadóan ez gyakorivá vált. A választások alatt előszeretettel támaszkodtak a nevelők munkájára a választói névjegyzékek összeállításakor, de egészen extrém feladatok elvégzésére is felszólították őket. 1950 októberében például a tanácsválasztások alkalmával a pedagógusoknak családlátogatás ürügyén kellett felvilágosító munkát végezniük a szülők körében, sőt a szavazások megkezdése előtti este, illetve a szavazás reggelén a tanulókkal együtt ki kellett vonulniuk a szavazóhelyiségek elé, hogy mozgalmi dalok éneklésével élénkítsék a település hangulatát.170 A tsz-ek szervezésébe is bevonták a pedagógusokat, akiknek feladata a szülők minél nagyobb arányú meggyőzése volt. Egy 1951. február 15-én készült jelentés szerint a karcagi Kálvin úti Általános Iskola nevelői a hónap első felében 188 egyéni gazdálkodást folytató szülőt látogattak meg, akiket felvilágosítottak a tsz-ek működéséről 123
