Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
kádercserét eredményezett. Az újonnan szerveződő megyei Oktatási és Népművelési Osztályon a régi tanügyi dolgozók majdnem mindegyikét tovább foglalkoztatták. Horváth Ferenc továbbra is Benkő Péter helyetteseként tevékenykedett és rajta kívül még számos korábbi munkatárs alkalmazásban maradt. Erre azért volt szükség, mert a régi szakemberek nélkül nehezen működött volna az oktatásirányítás. A fontos előadói pozíciókba viszont teljesen új embereket neveztek ki, akik korábban nem vettek részt a megye tanügyigazgatásában.153 . Egy 1950 decemberében készült kimutatás szerint az osztály dolgozói közül 18 munkás, 6 paraszt, 3 értelmiségi és 7 egyéb származású volt. MDP tagsággal 21 rendelkezett, míg 13-an párton kívüliek voltak. Szakmai és politikai megbízhatóságukkal kapcsolatban a következő adatokat rögzítették: 153 MNL JNSzML XXIII. 4. A Szolnok Megyei Tanács VB Titkárság iratai, (a továbbiakban: Szolnok MTVB Titkárság ir.) Szám nélküli iratok. 15. rsz. Tanácsi dolgozók létszám ügyei. 1950-1953. IX. Oktatási és Népművelési Osztály. 154 MNL JNSzML XXIII. 2. Megyei Tanács VB jzkv. A megyei tanács káderfejlesztési terve. 1950. december 28.3. p. 155 Uo. Polónyi Szűcs Antal vb titkár jelentése. 1950. szeptember 17.1. p. 156 Uo. Vb ülés jegyzőkönyve 1950. augusztus 29. 3. p. 157 Uo. Polónyi Szűcs Antal vb titkár jelentése. 1950. szeptember 24.1. p. Szakmailag és politikailag jó káder: 22 Szakmailag jó, politikailag gyenge káder: 7 Szakmailag gyenge, politikailag jó káder: 1 Leváltandó, teljesen gyenge káder: 4154 Kezdetben az ügyosztályok működése megyei, járási és városi szinten sem volt zökkenőmentes. Polónyi Szűcs Antal vb titkár 1950. szeptember 17-én kelt jelentésében például arról számolt be, hogy az osztályok főleg adatgyűjtéseket végeztek és kevesebb időt fordítottak a hatáskörükbe tartozó problémák érdemi megoldására. A megyei osztályok nem instruálták megfelelően a felügyeletük alá tartozó testületeket, utasításaikhoz nem fűztek magyarázatot vagy útbaigazítást. A titkárságok sem tartották eléggé ellenőrzésük alatt az osztályokat és a vb-k sem foglalkoztak elég alaposan a hivatali szervezet hatáskörébe tartozó kérdésekkel.155 Ennek ellenére a kezdeti időszakban az Oktatási és Népművelési Osztály megítélése inkább pozitív volt. A beiskolázások kapcsán a megyei vb 1950. augusztus 29-én megállapította, hogy sikerült javítani az iskolák szociális összetételén, sőt az előirányzatot 17%-kal túl is teljesítették.156 Polónyi Szűcs Antal még 1950. szeptember 24-én is pozitív véleményt fogalmazott meg a megyei oktatási osztályról, amelyről azt írta, hogy a munkaszellem jó és a dolgozók bizalommal fordulnak az osztályvezetőhöz.157 A helyzet azonban hamarosan megváltozott és az oktatási osztály az állandó kritikák és támadások kereszttüzébe került. Az első komoly kifogás 1950. november 14-én fogalmazódott meg. Karcagról érkezett panasz a megyei vb-hez, mely szerint a megyei oktatási osztály a tanítók elhelyezésekor nem kért véleményt a helyi oktatási osztálytól, ehelyett maga intézkedett és a tanítókat aránytalanul osztotta el, ezért a tanyasi iskolák hátrányba kerültek. Kritikaként fogalma121
