Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
E tanulmány kéziratának lezárásáig nem került elő olyan forrás, amely egyértelmű magyarázatot adna arra, miért éppen az esztergályosból lett pártmunkást nevezték ki e fontos tisztségre. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a kinevezés beleillik abba az országosan kibontakozó folyamatba, amely során az MDF igyekezett minden jelentős pozícióba olyan személyt ültetni, aki feltétlenül lojális a párthoz. 1948-ig viszonylag alacsony volt a munkáskáderek beáramlása a közalkalmazotti szférába. A koalíciós időszak végén még közel kétharmados volt a régi, háború előtti közalkalmazottak aránya. A kommunista hatalomátvételt követően azonban tömegesen kezdték kiemelni a munkáskádereket és helyezték el őket a közigazgatás különböző pozícióiban. Az egyes hivatali feladatok ellátásához szükséges iskolázottsági és szakmai kritériumok háttérbe szorultak, az apparátussal szemben támasztott legfőbb elvárás a központi utasítások maradéktalan végrehajtása lett.140 Benkő leginkább ezeknek a kritériumoknak felelt meg, hiszen a hatályos jogszabály által a kinevezéshez minimálisan előírt népiskolai tanítói oklevéllel sem rendelkezett.141 Párthűsége azonban sziklaszilárdnak tűnt. 1949. augusztus 30-án Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízta a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tankerületi Főigazgatói Hivatal vezetésével.142 Ugyanakkor a helyettes tankerületi főigazgatói pozícióba Horváth Ferencet helyezték, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy új főnökét tapasztalataival segítse.143 1949. szeptember 3-án Benkő Péter Barlay Elemér miniszteri kiküldött jelenlétében hivatalosan is átvette a hivatalt.144 Beosztottjainak létszáma bővült, hiszen az új Tankerületi Főigazgatói Hivatal feladatköre is szélesedett. A korábbi alkalmazottak nagy részét megtaláljuk az új apparátusban is, ami azt jelenti, hogy a vezető személyét leszámítva komolyabb kádercsere ekkor nem történt.145 140 VALUCH Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest, 2005.154-155. p. Ez a folyamat a tanácsrendszer létrehozásával csúcsosodott ki, amely Gyarmati György megállapítása szerint a kommunista diktatúra kiépítésének záróakkordja volt. Lásd: GYARMATI György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956. Budapest, 2011.164. p. 141A magyar köztársaság kormányának 4.155/1949. (152) Korm. számú rendelete a közoktatásügyi igazgatás szabályozása tárgyában. In: Magyar Közlöny, Törvények és rendeletek tára. 151-152/1949. sz. 1949. július 21.1187. P-142 MNL JNSzML IV. 411. Közigazgatási Bizottság ir. III. 1455-1949. Benkő Péter kinevezése vármegyei tankerületi főigazgatóvá. 1949. augusztus 30. 143 Uo. 1-215/1950. A Szolnok vármegyei tankerület 1949. évi augusztus havi állapotjelentése. 1949. szeptember 12. 144 MNL JNSzML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 4014/1949. Jegyzőkönyv a tanfelügyelői hivatal átadás-átvételéről. 1949. szeptember 3. 145 Állításomat az alábbi két forrás adatainak összehasonlítására alapozom: MNL JNSzML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 529/1949. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei tanfelügyelői hivatalban végzett ellenőrzés jegyzőkönyve. 1949. január 7. és uo. 4950/1949. Kimutatás a főigazgatói hivatal alkalmazottairól. 1949. október 10. Az 1949-1950-es tanévben Benkő hivatalának egyik legfőbb feladata a munkás- és parasztszármazású tanulók jó előmenetelének biztosítása volt annak érdekében, hogy azok minél nagyobb számban vehessenek részt a közép- és felsőfokú oktatásban. Mivel a tankerületi főigazgató a középiskolákat is irányította, a tanulók ideális társadalmi összetételének biztosítása érdekében a középiskolákban is intézkedhetett. Közvetlenül a hivatal létrejötte után, 1949. szeptember 16-án például Juhász Imréné főispán azzal a kéréssel for- 119
