Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
Horváth ezekben az években szorgalmas, jó vezetőnek bizonyult, munkájával szemben alig merült fel panasz.120 1947 februárjában a hivatalt meglátogatta Bodolay Gyula tanügyi főtanácsos, a debreceni tankerületi főigazgató kiküldöttje, aki a szolnoki tanfelügyelőségen folyó munkát kitűnőnek értékelte. A látogatásról felvett jegyzőkönyv megállapította, hogy „a hivatal vezetését és a népoktatási kerület irányítását úgy a hivatal vezető, mint a beosztott munkatársak kifogástalanul látják el. A hivatal minden társadalmi megmozdulásban részt vesz s azokban minden erejével közreműködik. A hivatal az általános iskola nagy célkitűzéseit az egész vármegyében igyekszik megvalósítani mindazon helyeken, ahol a tárgyi és személyi feltételek biztosítva vannak."121 (sic!) Egy másik látogatás alkalmával Csapó István tanügyi főtanácsos adott pozitív értékelést Horváth munkájáról. Csapó szerint Horváth minden ügyben önállóan járt el és közvetlen kapcsolatot tartott fenn a pártokkal, szakszervezetekkel, a demokratikus mozgalmak és egyesületek vezetőivel. A vezető előnyei közé sorolta, hogy tagja az MDF pedagógus kádertanácsának. „Az ideológiai továbbképzés, a demokratikus nevelés problémáit irányítja, az elvi jelentőségű miniszteri és főigazgatói rendeleteket is magának tartja fenn. -Az egyéni felelősséget érvényesíti, általában tevékeny, az egész hivatal működésére rálátása van [...] Képessége, rátermettsége, munkateljesítménye jó, nemcsak irányítja hivatalát, de feleket is fogad, iskolákat is látogat s a mellett széleskörű társadalmi és pártmunkát és végez.” (sic!)122 A látogatást végző tanügyi főtanácsos megfigyelései szerint Horváth minden irányból megbecsülésnek és közszeretetnek örvendett.123 120 A ritka példák egyike volt a vármegyei közigazgatási bizottság 1948. december 14-i ülése, amikor Dr. Horváth nem tudott naprakész adatokkal szolgálni arra vonatkozóan, hány tanköteles és hány beiratkozott tanuló van a megyében, amin Veres József bizottsági tag felháborodott. MNL JNSzML IV. 411. Közigazgatási Bizottság ir. 1.136-1949. A közigazgatási bizottság jegyzőkönyve. 1948. december 14. 121 Uo. I. 330-1947. A tanfelügyelő 1947. február havi jelentése. 122 MNL JNSzML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 529/1949. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei tanfelügyelői hivatalban végzett ellenőrzés jegyzőkönyve. 1949. január 7. 123 Uo. Csapó István a hivatal minden munkatársáról meglehetősen pozitív jellemzést adott. A hivatallal szemben csak egyetlen kifogást emelt, hogy annak elhelyezése nincsen jól megoldva. 124 MNL JNSzML IV. 422. Főispán ir. 66/1949. Tanfelügyelői megbízás és annak hatálytalanítása. 1949. január 15. Vö.: MNL JNSzML IV. 411. Közigazgatási Bizottság ir. 1-215/1950. Tanfelügyelő 1949. január havi jelentése. 1949. február 5. Horváth Ferenc munkájával szakmai és politikai szempontból is elégedettek voltak, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy hivatala élén képes volt átvészelni az 1945-1949 közötti mozgalmas időszakot. Annak ellenére, hogy komoly kritika nem fogalmazódott meg vele szemben, 1949. január 15-én Ortutay Gyula mégis felmentette a népoktatási kerület vezetése alól, és Dósa Pál gimnáziumi igazgatót bízta meg a tanfelügyelői teendőkkel. Nem tudjuk, miért döntött így a miniszter, mint ahogy azt sem, hogy rendelkezését miért hatálytalanította 1949. január 29-én.124 Horváth 1949 szeptemberéig maradhatott hivatalában. Ekkor a népoktatási kerület helyett megszervezték a szolnoki tankerületi főigazgatóságot, amelynek vezetője viszont már nem ő, hanem a tanügyigazgatás terén teljesen ismeretlen, ám az MDP megyei szervezetében jó pozíciókkal rendelkező Benkő Péter lett. A döntés politikai természetű lehetett és megítélésem szerint összefüggésben állhatott azzal a folyamattal, amelynek során a közigazgatási és más hivatalok apparátusát lecse115
