Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
ségre. A munka nem volt könnyű, a kisebb településeken ugyanis hiányoztak a személyi és tárgyi feltételek a nyolcosztályos általános iskola létrehozásához.107 Az 1945-1946-os tanév végére nagyrészt azokon az 5000 lakost meghaladó településeken sikerült megindítani az általános iskolát, ahol nem akadályozta azt tanterem vagy tanítóhiány108 A következő tanévben a megye 345 működő iskolájából 182-ben az általános iskolai, 163-ban pedig a régi, népiskolai tanterv szerint folyt az oktatás. A vármegyében 42.726 tanuló már az új rendszerben szerezte meg ismereteit és csak 11.631 gyermek részesült a régi típusú oktatásban, ami jól jelzi, hogy az általános iskolát a nagyobb létszámú intézményekben sikerült kiépíteni.109 A legnagyobb probléma a külterületi és tanyasi iskolákban mutatkozott, ahol nemcsak a személyi feltételek, de a szülők negatív hozzáállása is akadályozta a reform végrehajtását. Ezt Horváth gyakori iskolalátogatásokkal igyekezett orvosolni: 1947 májusában például egy hónap alatt 45 úgynevezett külterületi iskolát látogatott meg.110 A politikai változásoknak megfelelően a pedagógusok ideológiai átképzése is megkezdődött. A nevelők „demokratikus szellemű" oktatását folyamatosan ellenőrizte a tanfelügyelőség. A hivatal rendszeres szemináriumokat szervezett annak érdekében, hogy a pedagógusok a „világnézeti tantárgyakon keresztül a demokratikus életszemlélet kialakítását” minél hatékonyabban tudják megvalósítani.111 107 Ezekhez a kérdésekhez bővebben lásd: KNAUSZ 1.1994.14-25. p.; KARDOS J. 2007. 27-31. p. és KELEMEN Elemér: Fordulópont a magyar oktatás történetében. 70 éves az általános iskola. Educatio. 24. évf. 4. sz. 2015. 36-47. p. 108 MNL JNSzML IV. 411. Közigazgatási Bizottság ir. 1.10-1947. A tanfelügyelő 1946. június havi jelentése. 1946. július 4. 109 Uo. I. 257-1948. A tanfelügyelő 1947. május havi jelentése. 1947. június 17. 110 Uo. Lásd továbbá: MNL JNSzML IV. 411. Közigazgatási Bizottság ir. I. 257-1948. A tanfelügyelő 1947. szeptember havi jelentése. 1947. október 15. 111 Uo. 1.11-949. A tanfelügyelő 1948. február havi jelentése. 1948. március 16. 112 Az államosítás Szolnok megyei történetéhez lásd: NÁNÁSI Mihály: A közoktatás államosítása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében I. In: BOTKA János (szerk.): Zounuk. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. 8. Szolnok, 1993. 137-182. p. Az államosítással kapcsolatban értékes dokumentumokat közöl: 25 éve miénk az iskola. Dokumentumok az iskolák államosításának Szolnok megyei történetéből. Összeállította és jegyzetekkel ellátta: ANTAL Árpád - GYŐRI Tibor - SZURMAY Ernő. Szolnok 1973. 113 NÁNÁSIM. 1993.155-156. p. 114 A vármegyei tanfelügyelő május havi jelentése. 1948. június 8. In: ANTAL Á. - GYŐRI T. - SZURMAY E. 1973. 34-35. p. 115 MNL JNSzML XXXV. 39. f. Az MDF Szolnok Megyei Bizottságának iratai. 2. fcs. 1948.136. ő. e. A felekezeti iskolák államosításával kapcsolatos iratok. Az iratcsomón belül kitüntetett figyelmet érdemel a tiszapüspöki helyzetről 1948. május 26-án írt jelentés. 1948-ban megtörtént az iskolák államosítása.112 Az ezzel kapcsolatos előkészítő és szervező munka nagy része is Horváth hivatalára hárult. Feladatuk közé tartozott például az államosítás előtt annak felmérése, hogy az egyes iskolaigazgatók alkalmasak-e a további vezetésre.113 Az iskoláknak felvilágosító szülői értekezleteket kellett tartaniuk, amelyeken a szülőket az államosítás hasznosságáról igyekeztek meggyőzi. Az értekezletek megtartásának ellenőrzése és az ott elhangzottak értékelése a tanfelügyelőség feladata volt,114 de az agitációs munkából és a lakosság hangulatának értékeléséből természetesen a kommunista párt is kivette a részét.115 Az állam tulajdonába kerülő épületek és felszerelések szám113
